Nem következik eskütételi kötelezettség az új alkotmányból – nyilatkozta lapunknak Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes tagja annak kapcsán, hogy az MSZP elnöke közölte: nem tesznek esküt a szocialista parlamenti képviselők az új alaptörvényre.
Mesterházy Attila szerint ők már felesküdtek a jelenleg érvényben lévő alkotmányra. Gyurcsány Ferenc is foglalkozott a témával. A volt miniszterelnök facebookos oldalán figyelmeztette Orbán Viktort: ne kötelezze az ellenzéki képviselőket, hogy esküdjenek fel az új alkotmányra, ellenkező esetben sokan lesznek majd, akiknek „nem ér annyit a képviselőség, hogy engedjék megtörni magukat”. Az exkormányfő szerint a demokratikus ellenzék azért maradt távol az alkotmányozástól, mert elvileg utasítják el azt a módot, ahogy Orbán alkotmánya készül, valamint azt a tartalmat, amit belefoglalni kívánnak. „Ha a jelenlegi esküszöveg marad érvényben, akkor az eskü minden további nélkül megtehető. Ám a Nemzeti Együttműködés Rendszere úgy szól: lehetőség mindenki számára és elvárás. Ha tehát úgy változtatják meg az esküszöveget, hogy az nem az alkotmány megtartására, hanem az azzal való azonosulásra, az egyetértésre szólít fel, akkor, aki hű kíván maradni elveihez, nem teheti le az Orbán kényszerítette esküt” – írta Gyurcsány Ferenc. Balsai István, a Fidesz képviselője megerősítette: csak az új alkotmány életbe lépése után kinevezetteknek kell majd esküt tenniük.
487 millió forintot költött a kérdőívek kiküldésére a kormány, egy diákszövetkezettel történt szerződéskötés értelmében további 6,13 millió forintba került a visszaküldött borítékok feldolgozása, az utolsó, kifejtős kérdésre érkezett válaszok kigyűjtésére pedig kismamák távmunkáját vették igénybe, 22,6 millió forintért. A kormány szerint mindez kevesebb, mint 10 százaléka egy népszavazás költségeinek. Azonban az sem lesz ingyen, ha megváltozik az ország hivatalos elnevezése Magyar Köztársaságról Magyarországra.
Azt még nem lehet tudni, hogy a névváltoztatás pontosan mennyibe kerülne, de egy biztos: muszáj lenne lecserélni legalább azon közjogi szervek – Magyar Köztársaság Országgyűlése, Információs Hivatala, Alkotmánybírósága, Ügyészsége stb. – címereit, bélyegzőit, amik nevükben hordozzák a „Magyar Köztársaság” szókapcsolatot. Ez a pénzérméket is érintené, amelyek újraveretése egyes számítások szerint 30 milliárd forintot vinne el. Ez persze megkerülhető, ha a jegybank úgy dönt, folyamatosan kerüljenek ki a régi érmék a forgalomból. Aggályokat vet fel az útlevél, a személyi igazolvány, a jogosítvány és a lakcímkártya esetleges lecserélése is. Ezt a terhelést ugyanis az okmányirodák nem bírnák el, a váltás költségeit pedig nem lehet sem az emberekre, sem a költségvetésre hárítani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
