Az Egyesült Államok már nem ragaszkodik Hoszni Mubarak elnök azonnali távozásához – írta a The New York Times. Néhány nappal ezelőtt a nyugati vezetők – például Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök – a béke érdekében távozásra szólították fel az egyiptomi államfőt, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai értekezleten már módosítottak az álláspontjukon.

  <h1>Tüntetõk és tankok a Tahrír téren</h1>-
  <h1>Tüntetõk és tankok a Tahrír téren</h1>-

Tüntetõk és tankok a Tahrír téren

- – Kép 1/2

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Obama-adminisztráció támogatja az amerikaiakkal hagyományosan jó kapcsolatot ápoló alelnök, Omár Szulejmán által meghirdetett fokozatos rendszerváltást, amely az ellenzéki pártokkal is együttműködne. „Mindehhez idő kell. A felkészüléshez meg kell tenni bizonyos lépéseket” – mondta az amerikai diplomácia vezetője. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy szeptemberben fogják csak megtartani a választásokat.

A közel-keleti béke szempontjából mindenképpen előnyös, hogy konszolidálódni látszik a helyzet. Az izraeli elemzők szerint már az ország biztonsága forgott kockán, hiszen a harminc éve hatalmon lévő Mubarak igyekezett jó viszonyt fenntartani Izraellel. A müncheni értekezleten a vezetők viszont kínosan kerülték ezt a témát.

Lemondott a hatalmon lévő Nemzeti Demokrata Párt (NDP) teljes vezetése, Mubarak pártelnök kivételével. A párt főtitkára a liberális szárnyához tartozó Hoszám Badrávi lett. Badrávi orvos, a kairói egyetem professzora, bizonyos források szerint Mubarak belső ellenzékéhez tartozott. Mindazonáltal – írta a BBC tudósítója – Badrávi még mindig közel állt a Mubarak családhoz, tehát a pártelnökcsere is csak az eliten belüli hatalmi átrendeződést mutatja, nem gyökeres változást.

Az egyiptomiak szemében az NDP a korrupció szimbóluma, majdnem annyira erős ellenszenvet éreznek iránta, mint az elnök iránt. Annak ellenére is, hogy korábban az NDP-t a modernizáció motorjaként tartották számon. Az elnök fia, Dzsamál a 2000-es évek elején tett kísérletet arra, hogy megreformálja az 1978-ban alapított pártot. De a 2005-ös választások körüli botrányok, és az, hogy Dzsamál közgazdászokkal és üzletemberekkel vette körül magát, azt a benyomást keltette az emberekben, hogy az ifjabb Mubarak egy ármánykodó oligarcha. Tegnap ő is lemondott a tisztségéről.

Ebből is látszik, mennyire kétséges, hogy az ellenzék hajlandó lesz-e a Szulejmán alelnök és a nemzetközi közösség által szorgalmazott együttműködésre. A kormány egyébként cáfolta az amerikai FoxNews televízió által felröppentett hírt, miszerint merényletet követtek el az alelnök, Omár Szulejmán ellen, amelyet a politikus sértetlenül megúszott, de testőrei súlyos sérüléseket szereztek. „Egy szó sem igaz belőle” – jelentette ki Szulejmán az állami televízióban. Eközben a tüntetők továbbra is azt követelik, hogy az államfő távozzon a hatalomból. Igaz, hogy tegnap a hangulat már jóval csendesebb volt, körülbelül tízezer ember vonult ki a Tahrír térre, és két csoport közti rövid összetűzést leszámítva, már erőszak sem volt, ellentétben a korábbi napok polgárháborús állapotával. A hadsereg szerepe is megváltozott, már csak arra törekednek, hogy biztosítsák a rendet, mert elterjedt a híre, hogy bombákat helyeztek el a téren, ami kisebb pánikot keltett. A katonák felszedték a barikádokat,

Úgy tűnik, az élet kezd visszatérni a régi kerékvágásba. Mubarak elnök és néhány miniszter délelőtt értekezletet tartottak, ahol a gazdaság felélénkítése érdekében elrendelték, hogy nyissanak ki a bankok és a tőzsde.

 

Erõszak a média ellen

Egy svéd riportert súlyos sérülésekkel kellett kórházba szállítani, a BBC teljes felszerelését lopták el a Hilton Hotelből, 24 óra alatt 24 újságírót tartóztattak le – a média célpontja lett az erőszaknak Egyiptomban. Az al-Dzsazíra arról számolt be, hogy a tüntetők figyelik, hol bukkan fel kamera, és megrohanják a stábokat. A rendőrök is előszeretettel vesznek őrizetbe egy-egy napra újságírókat, a The New York Times vagy a The Washington Post riporterei is ültek már börtönben. Az al-Dzsazíra és a Reuters épületét felgyújtották, az AP hírügynökség irodájából elvitték a felszerelést. A Népszabadság fotóriporterét katonák vették őrizetbe, majd sértetlenül elengedték.

 A kormányellenes tüntetõk követelései:

- Mubarak távozzon
- Oszlassák fel a parlamentet
- Oldják fel a szükségállapotot
- Egységkormány a rendszerváltásért
- Alkotmánymódosítás
- Pártatlan és átlátható igazságszolgáltatás

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!