A hónap közepére végre kezd körvonalazódni, hogyan is kell elképzelni a 2012. január elsején életbe lépett cafeteria-rendszert. Az államosítás azonban a béren kívüli juttatásokat sem kerüli el, a bizonytalansá pedig máris kényszermegoldásokat szül. Ugyan még meg sem született az Erzsébet-utalvány, de máris hamisítják.
A béren kívüli juttatásokról lassan mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak dönteniük kell. Az már korábban kiderült, hogy az üdülési csekk és az internetjuttatás kiesett a körből. Utóbbitól el is búcsúzhatunk, viszont az üdülésre költhető utalványt kiválthatja a mostantól bővített formában igénybe vehető SZÉP-kártya egyik alszámlája, melybe ezentúl szálláshelyre költhető maximum 225 ezer forintot utaltathatunk évente. Kár, hogy utazásra (busz-, vonatjegy, autópályadíj) többé nem fordítható. Vendéglátásra 150 ezer forint, rekreációra, egészségmegőrzésre 75 ezer forint költhető. Hátránya, hogy egyelőre kevés helyen fogadják el, mivel későn jelent meg a rendelet. Az előzetes felmérések szerint a kártya legnépszerűbb vonása a meleg étkezésre fordítható juttatások kihasználása lesz – a korábbi felmérések szerint a lakosság többsége minden utalvány és juttatás közül ezt a típust kedveli és választja legszívesebben.
Márciustól tényleg útjára indul az Erzsébet-utalvány is. A korábbi gyakorlattól eltérően ugyanis az étkezésre fordítható juttatást havonta legfeljebb 5 ezer forint értékig vehetjük használatba, idén még hideg és meleg étkezésre is, 2013-tól viszont már csak előbbire. A legnagyobb baj mégis az, hogy az országban a korábbi 50-60 ezerhez képest mindössze 17 ezer helyen fogadják majd el: csak hazai üzletláncokban, a Coop, a Real és a CBA üzleteiben vásárolhatunk vele. A fejetlenséget kihasználva egyesek már trükközni is próbálnak az utalvánnyal – Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonában lévő, az utalványokat forgalmazó cég vezetőjének elmondása szerint valaki már próbált fizetni hamis utalvánnyal, pedig az még forgalomba sem került.
Mindenképpen rosszabbul fogunk járni, mint az eddigi években – míg korábban havonta összesen 18 ezer forint értékben adhattak a munkaadók étkezési utalványokat, a SZÉP-kártyára havonta 12 500 forint, az Erzsébet-utalványra 5 ezer forint, azaz összesen 17 500 forint kerülhet, melyeket korlátozott módon használhatunk majd fel. Elméletileg választhatóak a korábbi utalványos cégek is, de ezekre már nem vonatkozik a kedvezményes (30,94 százalékos) adózás.
Béren kívüli juttatásnak minősül még az üdülési szolgáltatás saját üdülőben, az iskolakezdési támogatás, az iskolarendszerű képzés, a helyi bérlet juttatása, a szövetkezeti tagnak adott juttatás, az önkéntes nyugdíj- és egészség/önsegélyező pénztári hozzájárulás és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi foglalkoztatói hozzájárulás, az azonban már a munkáltatóktól függ, melyik lehetőséget kínálják fel dolgozóiknak.
Legalább sokba kerül
Bár gyakorlatilag kiiktatta versenytársait az utalványpiacról az állam, azért súlyos százmilliókat költenek arra, hogy óriásplakátokon, BKV-járatokon népszerűsítsék a legújabb béren kívüli juttatási formákat, a SZÉP-kártyát és az Erzsébet-utalványt – írta a Népszava. Nicolas Sarkozy francia elnök levélben hívta fel Orbán Viktor figyelmét a centralizáció veszélyeire. Az állami monopóliummá tett cafeteria-rendszer ugyanis megfojtja a többi utalványforgalmazó céget, miközben jelentős bevételt biztosít a jövőben többek közt az állami tulajdonban lévő Pénzjegy Nyomda Zrt.-nek, amely az Erzsébet-utalvány nyomtatását végzi, illetve a Magyar Posta Zrt.-nek, amely az utalványok kiszállításáért és begyűjtéséért lesz felelős, és szintén állami fennhatóság alá tartozik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
