A Nabucco „az évszázad projektje”, amelynek a sorsa nem függ attól, hogy ma hogyan gondolkozik róla a magyar kormányfő – nyilatkozta Gerhard Roiss, az OMW vezérigazgatója Orbán Viktor miniszterelnöknek arra a hétfői kijelentésére válaszolva, miszerint a MOL kivonul a Nabucco-projekt finanszírozásából.
Annak ellenére, hogy az OMW vezetője szerint a Nabucco „jobban él, mint valaha”, árulkodó jel, hogy a konzorcium csütörtöki közgyűlésén úgy döntött, 60 százalékkal csökkentik a költségeket, és csak az 1300 kilométerre rövidített, úgynevezett Nabucco West vezetéket fogják megépíteni, amely az azeri, türkmén és iráni lelőhelyekről a gázt már meglévő török vezetékeken juttatja majd el az új csövekig. Így csak részben teljesülnének a korábbi célok: mérséklődne ugyan Nyugat-Európa gázfüggősége Oroszországtól, de vállalatok nem ellenőrizhetnék kizárólagosan a szállítást.
A magyar miniszterelnök brüsszeli nyilatkozatát néhány nappal később Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója is megerősítette: elmondta, már 2010-ben jelezték, fenntartásaik vannak a megvalósíthatóság egyes elemeivel kapcsolatban, de a legnagyobb gond az, hogy nem menedzselik megfelelően a projektet. Így a MOL annak ellenére, hogy eddig legalább 20 millió eurót fektetett a Nabuccóba, el fogja adni a részvényeit. (Magyarország az egyik, 2002-es eredeti szerződő fél. A vezeték azután kapta a Nabucco elnevezést, hogy az alapítók Bécsben az egyezség aláírása után elmentek az operába, ahol aznap este Verdi művét játszották.)
A bejelentés állítólag az amerikai kormányzatot sem lepte meg, pedig éveken át éppen Washingtonban tekintették transzatlanti bizalmi ügynek, ki hogyan viszonyul a vezetékhez. Richard Morningstar, a külügy különmegbízottja azt mondta, hogy az amerikai vezetés már egy ideje tudja, hogy nem a Nabucco készül majd el elsőnek a vezetékek közül, mert nincs elég gáz a feltöltésére.
Tehát Orbán Viktor bejelentése logikusan hangzik, de egyúttal beismerése annak, amit ellenzékben még hevesen támadott a Fidesz: a Déli Áramlathoz való csatlakozás miatt hazaárulással vádolták a Gyurcsány-kormányt, mondván, az oroszoknak szolgáltatja ki Magyarországot. Gyurcsány „bűnei” közé tartózott az is, amikor évekkel ezelőtt a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy „a Nabucco egy álom”. Arra, hogy nem lesz elég gáz a vezeték feltöltésére, ha el is készülne, már akkor sok jel mutatott. Ugyanakkor April Foley budapesti amerikai nagykövetnek, a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott, 2007–2008-ra datált távirataiból kiderült az is, hogy Foley nem utolsósorban Fidesz-politikusok hatására rótta fel Gyurcsánynak „az orosz orientációt”, így „áztatva el” Washingtonban a magyar kormányfőt, míg ezt kihasználva, a korábbi konfliktusok után bátorította a Fidesz amerikai kapcsolatainak újraalapozását.
– Azok a problémák, amelyek már 2007 tavaszán kétségessé tették a Nabucco megvalósítását, továbbra is fennállnak: hiányoznak a majdani vezeték tartós és megbízható feltöltését biztosító gázforrások, és kétséges a finanszírozás is – nyilatkozta Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Vasárnapi Híreknek. – 2007-ben az akkori magyar kormány felelős magatartást tanúsított, amikor egyoldalúan nem köteleződött el sem a Nabucco, sem a Déli Áramlat mellett. Ez a döntés kiváltképp indokolt egy olyan ország esetében, ahol a földgáz aránya az elsődleges energiafelhasználás szerkezetében közel 45 százalékos, miközben szükségleteinek 80-85 százalékát külső piacokon kénytelen beszerezni – magyarázta a szakértő.
Árnyalja viszont a képet, hogy Orbán brüsszeli bejelentése előtt egy héttel a Gazprom első embere, Alekszej Miller Budapesten járt és találkozott a magyar miniszterelnökkel. Ugyanakkor – és ez több mint beszédes – a tárgyalásról érdemi információt csak a Gazprom honlapjáról lehetett szerezni. Ebből kiderült, hogy a felek megerősítették a Déli Áramlat megépítése iránti kölcsönös elkötelezettségüket.
A Gazprom tavaly ősszel „újraosztotta” a Déli Áramlat-projekt tengeralatti szakaszának részvényeit. A továbbra is 50 százalékban tulajdonos orosz energiaóriás mellett a projektben az olasz ENI 20 százalékkal, míg a francia EDF és a német Wintershall 15-15 százalékkal van jelen, így a vezetékterv mára nagy európai vállalkozássá nőtte ki magát. Az is fontos fejlemény, hogy egy hónappal ezelőtt elkészült a Déli Áramlat első technikai terve. Négy lehetséges útvonalat jelölnek meg, amelyből három Magyarországon át szállítaná a gázt Szlovéniába, Olaszországba és Ausztriába. – Ennek ellenére azt gondolom, hogy csak ősszel fog eldőlni, hogy a Gazprom és európai partnerei elindítják-e a gázvezeték fektetését. Azzal, hogy Putyin miniszterelnökként néhány hónapja arra utasította a Gazpromot, hogy még ebben az évben kezdje meg a munkálatokat, Moszkva valószínűleg mindenekelőtt Ukrajnára próbál ismét nyomást gyakorolni, mert még mindig jóval olcsóbb lenne részben megvásárolni, részben felújítani a már meglévő ukrán vezetékeket, mint az ország elkerülésével a tenger fenekén teljesen újat építeni – véli Sz. Bíró Zoltán.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
