Egyre több szén-monoxid-mérgezéses eset történik az országban – a szakértők szerint nem függetlenül attól, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel és a területet szabályozó új törvény lebegtetésével bizonytalanságban tartja a szakmát.

 
Alig egy évvel ezelőtt így nézett ki az égbolt Salgótarján belvárosa felett. A polgármester 2014. november 3-án kénytelen volt elrendelni a szmogriadót - Fotó: Kállai Márton

Szakmai testületek már tavaly kongatták a vészharangot: a rezsicsökkentés által előírt áron a jogszabályi követelményeknek megfelelő színvonalon nem tudják ellátni a feladatukat. Mivel ennek következtében sok kéménysepréssel foglalkozó cég „húzta le a redőnyt”, a Belügyminisztérium úgy döntött: a Katasztrófavédelemhez rendeli a feladatok ellátását. Az erről szóló törvényt azonban nem sikerült meghozniuk tavasszal, így ősszel ismét tárgyalják az ügyet. Heringes Anita, az MSZP országgyűlési képviselője kérdéssel fordult Nagy Edit helyettes államtitkárhoz, aki azt mondta: a kéményseprőkkel kapcsolatos törvény nem véletlenül maradt az őszi ülésszakra, „a kormány keresi a legjobb megoldást”.

A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének tavasszal nyilvánosságra hozott felmérése szerint a jelenlegi kéményseprő-állomány 75 százaléka hagyná el a pályát, ha a tervezett módosítások szerint a terület átkerülne a Katasztrófavédelemhez, ez pedig még komolyabb ellátási problémákat okozna. A Belügyminisztérium azt is tervezte, hogy a jelenlegi 800 órás kéményseprőképzést 300 órásra csökkentenék, az ipartestület szerint viszont beláthatatlan következményei lesznek, ha tapasztalatlan munkások látják el ezt a fontos, élet-, tűz- és vagyonvédelmi közszolgáltatást.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!