Vajon mit tud felhozni a NATO és az EU Oroszország ellen, amelyet nyílt kelet-ukrajnai agresszióval vádolnak? Annyi biztos, hogy az amerikai elnök egyértelműen közölte: nem lesz amerikai–orosz háború Ukrajnáért. Obama egyébként a jövő héten Európába jön, és demonstratív céllal felkeresi az Oroszországgal határos Észtországot, amely NATO-tagként másfajta védelmi elbírálás alá esik, mint Ukrajna.
Eközben az unió külügyminiszterei a rendkívüli csúcstalálkozót megelőzően a Moszkva elleni szankciók bővítésével fenyegettek. A szankciós politika nem vita nélküli az EU-ban. A csúcsot megelőzően a magyar kormányfő azt mondta, önbecsapás azt állítani, hogy a szankciós politika sikeres, és folytatása majd megoldja a konfliktust. Orbán Viktor szerint a szankciók nem váltak be, egy ilyen katonai konfliktust nem lehet szankciókkal megoldani, csak katonai erővel. Szerencsére ezt senki sem akarja, vagy tárgyalással, ez utóbbi vezethet csak eredményre. Orbán kijelentését magyarázza, hogy a szankciókra adott orosz válasz jelentős károkat okozhat a magyar gazdaságnak.
Még a csúcs előtt hasonlóan nyilatkozott a finn miniszterelnök, aki nem akart újabb szankciókat, cseh kollégája pedig a diplomáciai megoldást szorgalmazta. Ugyanakkor a leendő magyar külügyminiszternek tartott Szijjártó Péter éppen most állt elő azzal az ötlettel, hogy stratégiai partnerségre van szükség az EU és Oroszország között, Európa így nyerheti vissza versenyképességét.
Egyelőre azonban inkább a hidegháborúra emlékeztető kijelentések röpködnek Moszkva és a NATO között. Rasmussen NATO-főtitkár közölte, hogy a szervezet elrettentésül katonai erőt állomásoztat a kelet-európai tagállamokban, ráadásul hét tagállam, négy nyugat-európai és a három balti ország közös gyors reagálású erőt hoz létre. Mindamellett még a legélesebben fogalmazó, erősen szankciópárti brit lap, a Financial Times is azt írja, hogy nem lehet szó katonai segélyről, fegyverszállításról Ukrajnának.
Eközben vihar előtti csend uralkodik a délukrán kikötőváros, Mariupol környékén: lakói közül egyre többen próbálnak meg elmenekülni a harcok kitörése előtt. Biztosra vehető, hogy az orosz szakadárok új offenzívájának következő célpontja éppen ez a stratégiai fontosságú város lesz. Az ukrán katonák szerint itt nem lázadókkal kell szembenézniük, hanem orosz reguláris erőkkel és több mint száz tankjukkal.
Kijev ezért beszél orosz invázióról és így gondolja a NATO és az EU is. Moszkva az ukrán válság során megszokottak szerint cáfolja, hogy reguláris csapatokról lenne szó, hanem az Új-Oroszország elnevezésű önkéntes zászlóaljról, amely a vidékről kapta a nevét. A Krím megszállásában döntő szerepet játszó „zöld emberkék” helyett ezúttal „szabadságolt katonák” bukkantak fel az orosz lázadók oldalán.
Ugyanakkor érkeztek hírek harcokról az ukrán csapatok által ostromlott Donyeck és Luganszk vidékéről, lázadók sikerével. A világ azt találgatja, hogy vajon mi Putyin célja. A New York Times szerint az orosz elnök rá akarja kényszeríteni a kijevi kormányt, hogy tárgyaljon a regionális autonómiáról. A legújabb orosz (lázadó?) offenzíva a jelek szerint elérte a szeparatistákra nehezülő ukrán nyomás enyhítését, egyúttal az amerikai lap szakértőket idéz, akik szerint irányt vett egy a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő szárazföldi korridor megteremtésére.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
