A látszat ellenére nem valamifajta különleges közép-európai hadseregről van szó, hanem az Európai Unió szárazföldi gyors reagáló képességéhez szeretnének hozzájárulnia a Visegrádi Négyek, ezért hoznak létre öt éven belül 2000 fős, közös alakulatot – nyilatkozta Kovács Attila alezredes, a Hadügyminisztérium (HM) szóvivője a Vasárnapi Híreknek.
A döntés Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország védelmi minisztereinek lőcsei találkozóján született meg. Magyarország körülbelül 300 katonát ad majd, de a hozzájárulások mikéntjéről és a más országok – például Románia vagy Bulgária – bevonásáról később tárgyalnak. Annyi biztos egyelőre, hogy Lengyelország irányítja a V4-harccsoportot.
Az amerikai Stratfor elemző intézet szerint a kezdeményezés azért különösen fontos, mert a régióban zajló hatalmi-politikai változásokat tükrözi. Ugyanis – véleményük szerint – Oroszország a 2008-as grúz háborúval bebizonyította, hogy a Szovjetunió bukása óta meggyengült pozícióit újra meg akarja erősíteni a régióban. Ehhez járul még hozzá, hogy a NATO- és EU-tagság bizonyos értelemben csalódást okozott a közép-európai országoknak, ezért önállóan kívánják biztosítani a védelmüket.
Ennek az elméletnek ellentmond, hogy a V4-harccsoport felállításáról már évek óta tárgyalnak: a Visegrádi Négyek magyar elnöksége alatt egy megvalósíthatósági tanulmányt is kidolgoztak ebben a témában és a döntés előtt többször is egyeztettek a vezérkari főnökök. 2016 első félévében a haderőt éppen azért kell felállítani, hogy a térség hozzájárulhasson az Európai Unió Közös Biztonság- és Védelempolitikájához. Mindez pedig éppen a NATO-val való együttműködést segíti elő – mondta a Hadügyminisztérium szóvivője.
Orbán elszigetelõdött. Kabarétéma címmel jelentetett meg elemzést a magyar külpolitikáról Charles Gati a Sme liberális szlovák napilapban. Az USA-ban élő magyar professzor szerint Orbán Viktor azért fordult kelet felé külpolitikájában, mert nem tudja megbocsátani nyugati kollégáinak, hogy az elmúlt húsz évben jó viszonyban voltak szocialista és liberális ellenfeleivel. De „ez valójában politikai kabarétéma, mert a »kommunista múlt« problémája ma elveszítette igazi jelentőségét, nem időszerű” – írta. Politikai manőverei miatt Orbán magára maradt, Silvio Berlusconin kívül nincs más szövetségese. A lengyel-magyar barátságnak is vége, Orbán akkora csalódást okozott, hogy a Keleti Partnerség csúcstalálkozóját is áttették a lengyel EU-elnökség idejére. Ezt mutatja az is, hogy Barack Obama a hónap végén nem Budapestre, hanem Varsóba látogat. Írását alátámasztja a Rzeczpospolita lengyel napilap Viszonzatlan politikai szerelem című budapesti tudósítása is. A lap munkatársa annak apropóján járt Magyarországon, hogy a Terror Házában kiállítást szerveztek Andrzej Przewoznik magyarbarát lengyel történész emlékére. Orbán Viktor és Tarlós István első útja is a lengyel fővárosba vezetett, a Nemzeti Múzeumban a két nemzet évezredes barátságáról nyílik hamarosan tárlat, de Budapest hiába gyakorol gesztusokat Varsó felé, Lengyelország „az európai első ligában akar játszani”, azaz Németország, Franciaország és Nagy-Britannia barátságát keresi.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
