Az Európai Unió számára is sorsdöntő lesz a francia elnökválasztás eredménye, amelynek első fordulóját tartják vasárnap. Az EU jövőjéért aggódók számára optimizmusra ad okot, hogy az egyik legnagyobb esélyes az uniópárti, a populista tendenciákkal szemben fellépő Emmanuel Macron. Ha bejut a második fordulóba, győzelme szinte biztos.
„Fél évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy Emmanuel Macron erőt gyűjt, építkezik és 2022-re készül. Most meg ő lett az egyik lehetséges befutó” – mondja Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő. Szerinte az egykori gazdasági miniszter jó időben volt jó helyen: a toronymagas esélyes François Fillon saját magát intézte el a botrányával.
A szocialisták későn találták meg jelöltjüket Benoit Hamon személyében, aki baloldali bázis számára túlságosan „balos”, ám még ő is jobbra áll a hangosan és radikálisan baloldali Jean-Luc Mélenchontól.
„Légüres tér maradt tehát a politikai centrumban, ahova Macronék benyomultak – mondja az elemző. – Mivel Macron csak a következő választásokra készült, ez legfeljebb a B terv volt, amibe ezután már bele kellett állni” – teszi hozzá Soós Eszter Petronella.
A rendszeren kívüli
Macron független jelölt. Bár balról érkezett, programjával a mérsékelt baloldali és jobboldali szavazók voksaira is számíthat.
Az, hogy valamikor szocialista miniszter volt, itt egyáltalán nem jelent hátrányt. „Franciaországban a keleteurópainál sokkal beágyazottabb a baloldal, olyannyira, hogy még a kommunista sem szitokszó” – állítja az elemző. Macron számos reformot ígér megválasztása esetén. Átalakítja és kiterjeszti a munkanélküli-segélyezési rendszert, változásokat készít elő az oktatásban és a nyugdíjrendszerben. 60 milliárd euróval csökkentené az állami kiadásokat, méghozzá úgy, hogy a 120 ezer nyugdíjba vonuló közalkalmazottat nem pótolná, és a közismerten bürokratikus francia önkormányzatoknál is leépítene. Ugyanakkor 5 ezer új munkahelyet ígér a közoktatásban, és felzárkóztatná a bevándorlónegyedek diákjait.
Bal csapott, jobb horog
Az elmúlt hónapok legnagyobb nyertese (persze Macron után) Jean-Luc Mélenchon, akit a kommunisták is támogatnak, és a szocialistáktól, sőt még Macrontól is vehet el szavazatokat. „Jó esélye van arra, hogy egy erős mozgósítással a második körbe is bekerüljön” – mondja az elemző.
Az EU- és NATO-ellenes Mélenchon programja 35 órásnál is rövidebb munkahetet, általános béremelést, a 60 éves nyugdíjkorhatár visszaállítását, az ingyenes egészségügyet, valamint a gazdagok 90 százalékos jövedelemadóját tartalmazza.
Piaci szereplők keményen „osztják” Mélenchont, akit a távozó szocialista államfő, François Hollande veszélyes néptribunnak nevezett.
Az üzleti világ Mélenchonnál talán csak a szélsőjobboldali Marine Le Pentől tart jobban. A Nemzeti Front idegen- és bevándorlásellenes vezetője a franciák többsége számára is szalonképtelen.
Nem véletlen, hogy a második fordulóban szinte biztosan mindenki beállna Le Pen ellenfele mögé, legyen az akárki. „Le Pennek elkötelezett és kitartó bázisa van, de szavazói számát valószínűleg az utolsó héten előkapott látványosan radikális üzeneteivel sem tudja jelentősen növelni” – mondja Soós Eszter Petronella, hozzátéve, hogy Franciaországban egy radikális baloldali jelölttől még mindig sokkal kevésbé tartanak, mint egy szélsőjobbostól.
Esélylatolgatás. A közvélemény-kutatók és fogadóirodák Macron győzelmét várják. A legfrissebb felmérések szerint a független jelölt második fordulós győzelmi esélye most 66-68 százalék. Egy amerikai kutatóintézet Macron (70%) és Le Pen (66%) harcát várja a második fordulóban, méghozzá úgy, hogy azt Macron simán hozná, a szavazatok kétharmadával.
Tizenegy jelölt, négy esélyes
Összesen 11 fő indul az elnöki posztért, ám csak négyüknek van esélye, hogy bejussanak a második fordulóba. A mérsékelt jobboldalt az a François Fillon képviseli, aki fél évvel ezelőtt még toronymagas esélyesnek számított, de mélyrepülésbe kezdett azután, hogy kiderült: a feleségét foglalkoztatta fiktív szerződéssel a Nemzetgyűlésben, és ez ügyben a rendőrség is kihallgatta a házaspárt. A szélsőségesen unió- és migrációellenes Marine Le Pen (Nemzeti Front) masszív szavazóbázissal rendelkezik, de szakértők szerint a második fordulóban bárki bárkivel összefogna ellene. Az utóbbi hónapok nagy nyertese a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon, aki a jelenlegi számok alapján simán bekerülhet a májusi, második fordulóba. Az igazi meglepetésember azonban idén a 40 éves Emmanuel Macron lehet, aki számos civil szervezet támogatását élvezi, és elemzők szerint elviheti a szociáldemokrata és a szociálliberális szavazók egy részét is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
