Máris konfliktusra készülnek a diplomáciában, pedig még meg sem alakult a Jog és Igazságosságot (PiS) vezette új lengyel kormány. Sőt még meg sem választották őket, ugyanis a 30 millió választó csak szombaton járul az urnák elé, hogy az alsóház 460 és a Szejm 100 tagjáról döntsön. De az előzetes közvélemény-kutatások alapján szinte biztosra lehet venni, hogy a jobboldali pártpaletta széle felé húzó PiS legalább 14 százalékot ráver az országot nyolc éve irányító Polgári Platformra (PO).
Bár a PO-nak voltak az utóbbi időben kisebb-nagyobb botrányai, az alapvető problémát az jelenti, hogy vezetője, Donald Tusk lépett egy szintet, az Európai Tanács elnöke lett. Mindez hatalmas megtiszteltetés volt Lengyelország számára, hiszen Tuskot első kelet-európaiként nevezték ki erre a pozícióra, de pártja vesztét okozhatja, hogy a sokkal kevésbé karizmatikus Ewa Kopacz került a helyére.
Noha a PiS kevésbé mérsékeltebb szándékaira utal, hogy Beata Szydlo személyében a szélsőségesen konzervatív párt is női miniszterelnök-jelöltet állított, az ő és a párt elnökének, Jarosław Kaczyńskinak a beszédei máris előrevetítik a konfliktust. Az elemzők szerint Lengyelországnak egyedül az USA és a NATO iránti elkötelezettsége nem változhat az elkövetkezendő években, amelyet az Oroszországtól való félelem indokol. Azonban a Szydlo-kabinet nagy valószínűséggel nem lesz olyan engedékeny az európai politikában, mint elődje volt, ami elsősorban a most virágzó német–lengyel kapcsolatoknak árthat. Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagy barátjának tekinthető PiS viszont mindent megtesz majd azért, hogy a Visegrádi Négyek keretében a regionális együttműködésre fektesse a hangsúlyt.
(Orbán és a Jog és Igazságosság viszonyáról bővebben olvashat Cas Mudde holland politológussal készült interjúnkban a Vasárnapi Hírek október 24-i számában, a 12-13. oldalon.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!