Egyre lényegesebb szerep jut a gyógyításban is a gépeknek, algoritmusoknak, ezért Magyarországon is fontos kérdés lett az egészségügyben az adatvédelem. Vajon tudjuk, kik és hol és miért gyűjtik az adatainkat?
Mesterséges intelligenciával rendelkező egészségügyi robot gondozza az embereket otthonukban – ez már nem egy jövőben játszódó mozifilm jelenete, hanem napi valóság. Egyre több olyan robot kerül piacra, ami folyamatosan figyeli az egészségi állapotot, segít a gyógyulásban, vagy akár gondoskodik is a betegekről. Egyes robotok az ember viselkedését is monitorozzák, és az alapján „tanulnak”, azaz önfejlesztőek. Kérdésként merülhet föl azonban: tisztában vannak-e az érintettek azzal, hogy mindez mit is jelenthet rájuk nézve; és vajon hol tárolják ezeket az érzékeny információkat? A személyes adatok védelméről a héten Budapesten tartott francia–magyar konferencián többek között erről is szó esett.
A szakértőknek komoly fejtörést okoz, hogy miképpen kellene kezelni a technológia fejlődését az egészségügyben. Mi a teendő például, ha kiderül, hogy egy algoritmus hibás, így rossz irányba befolyásolja a beteg utat. Előfordulhat, hogy valakinek egy tévesen működő algoritmus azt az eredményt hozza: komoly esélye van valamilyen súlyos betegségre. Az eredmény felforgatja az életét, miközben lehet, hogy egyáltalán nem lesz beteg soha.
Másfelől az elmúlt 25 év digitális forradalmának nagy nyertesei az amerikai és kínai cégek, amelyek hatalmas információmennyiséget gyűjtenek be (akár az emberek egészségügyi állapotáról is), amivel könnyű visszaélni. Éppen ezért mihamarabb olyan adatvédelmi szabályokat kell alkotni ezen a területen is, melyek garantálják a páciensek személyiségi jogait, a visszaélések megakadályozása érdekében.
Bár még visszafogottabban, de a technológiai fejlesztések hazánkban is segítik a betegellátást. Egy kísérleti projekt keretében a Máltai Szeretetszolgálat két, halmozottan hátrányos helyzetű faluba is egy 35 fős orvosokból, mérnökökből, egészségügyi közgazdászokból álló csapattal segít majd az embereken – alkalmazva a digitális egészségügy megoldásait. Minderről Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója számolt be a konferencián, hozzátéve: elengedhetetlenül fontosak a digitális innovációk, mert a világ lakossága rohamléptekben nő – Afrikáé például 30 éven belül megduplázódik –, a betegellátást végző orvosok száma viszont nem.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!