Nem oldódik meg a munkaerőhiány pár év múlva sem: a szakképzési rendszer nem a piacra termel, hanem a munkanélküliek tömegét gyarapítja.
Egyre égetőbb a szakképzett munkaerő hiánya Magyarországon: júliusban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kongatta a vészharangot, augusztusban a mezőgazdaság fújt riadót: vannak gazdák, akik gyümölcsöseik felszámolásán gondolkoznak, mivel nincs emberük. A KSH adatai szerint évről évre egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra: 15 éve mintegy 189 ezer 24 éves fiatal kezdett dolgozni, 2015-ben már a 128 ezret sem érte el ez a szám. A legtöbben a feldolgozóiparból, a vendéglátásból, az építőiparból hiányoznak, de küzdenek a nagy áruházláncok is. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy folyamatos a külföldre vándorlás. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elismerte: 50 ezer szakember hiányzik a piacról, de vannak becslések, amelyek még ennél is többel számolnak. Nem véletlen, hogy a magyar kormány egyre több fiatalt terelne a diploma helyett a szakmák felé, annak ellenére, hogy a felsőfokú végzettség előnyei megkérdőjelezhetetlenek – magasabb bér, biztosabb elhelyezkedési lehetőségek és jobb életkilátások várnak az egyetemet, főiskolát végzettekre.
Szeptember 1-jén 210 ezer szakgimnazista és 96 ezer szakiskolás kezdte meg a tanulmányait a középfokú oktatásban. Ha nekik csak egy részük néhány éven belül kikerülne a magyar munkaerőpiacra, matematikailag meg lenne oldva a probléma. Oktatási szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a szakgimnáziumokká alakított szakközépiskolák és a szakiskolák nem képesek olyan tudást adni, amivel a frissen végzettek étékes szereplői lehetnének a gazdaságnak. Ennek több oka is van.
Egyrészt a szakmai tárgyak óraszámát a közismereti stúdiumok rovására növelték meg, holott ma már konszenzus van arról, hogy a folyamatosan változó, konkrétan az adott szakmához köthető, hamar elévülő tudásnál sokkal fontosabb lenne az alapkészségek elsajátítása, az önálló gondolkodásra és folyamatos tanulásra való képesség, valamint a nyelvtudás.
Tovább súlyosbít a helyzeten, hogy a szakgimnáziumba járók felmenő rendszerben már csak egy természettudományos tárgyat tanulhatnak, így súlyosan leszűkülnek a későbbi lehetőségeik.
Egyes prognózisok szerint a következő évtizedekben olyan mértékben változik majd a technológia, a gépesítettség mértéke, hogy a mostanság dolgozni kezdőknek életük során akár négyszer-ötször is új szakmába kell vágniuk. Már ha képesek lesznek rá, a pesszimistább jóslatok szerint ugyanis a magyar szakoktatás munkanélküliek tömegét termeli ki a következő években, miközben a gazdaság egyre növekvő munkaerőhiánnyal szembesül majd.
„Nem célunk az Orbán-rezsim eltakarítása, csupán azt szeretnénk, hogy vegyék észre és javítsák ki az oktatási rendszerben elkövetett hibákat” – nyilatkozta a Magyar Időknek Pukli István, a Tanítanék Mozgalom legismertebb képviselője, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója. Arról is beszélt, hogy a mozgalmat szándékosan tartják távol a politikától, és nem szeretne baloldali fordulatot Magyarországon, 2010- ben és 2014-ben is Orbán Viktorra és a Fideszre szavazott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!