„Történelmi egyetértés” jött létre Irán és a világ vezető hatalmai között, ami lehetővé teszi, hogy a „világ biztonságosabb hely” legyen. Legalábbis Barack Obama amerikai elnök ezekkel a szavakkal jelentette be, hogy nyolcnapos maratoni tárgyalás után megállapodtak az iráni atomprogram szabályozásáról. Iránban az utcára vonultak az emberek, és hősként ünnepelték Dzsavad Zarif külügyminisztert.
Az öröm azonban korai lehet, ugyanis az éjszakába nyúló egyeztetések Irán és a hat nagyhatalom – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország – lényegében csak annyiban tudott megállapodni, hogy június 30-ig majd valóban egyezségre jutnak. Egyelőre annyit tudni, hogy Iránnak mintegy 70 százalékkal csökkentenie kell az urándúsításra alkalmas centrifugák számát, és meg kell ígérnie, hogy az elkövetkezendő 15 évben nem dúsítja az uránt 3,67 százaléknál intenzívebbre. Ezen felül a nemzetközi szakértőket is be kellene engednie az országba, hogy megbizonyosodhassanak róla, az erőművek nem alkalmasak atomfegyver gyártására.
Ha Irán valóban lemond az atombomba gyártásáról, cserébe az Egyesült Államok és az Európai Unió feloldja az országot sújtó gazdasági szankciókat, és Irán egy évtizede tartó gazdasági hanyatlása véget érhet. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező országot a teljes energiaszektorra kirótt embargó hozta nehéz helyzetbe. Az Egyesült Államok és az EU befagyasztja azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek a számláit, akik Iránnal kereskednek. Így 2012 óta napi 1 millió hordót sem tudnak értékesíteni, míg korábban ennek akár két és félszeresét is megvásárolták.
A megállapodás mindkét fél számára előnyös lehet, de korántsem biztos, hogy sikerül majd tető alá hozni. Izrael negyedszerre is megválasztott miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu szerint az egyezmény komoly fenyegetést jelent országa számára, mert „ahelyett, hogy megállítaná Iránt az atombombához vezető úton, kikövezi azt”.
A hatékony izraeli lobbi bizonyára mindent meg fog tenni, hogy az amerikai törvényhozásban maga mellé állítsa a képviselőket, akik közül sokan eleve ellenzik, hogy az USA Iránnal egyezkedjen.
De nemcsak Obama elnökre nehezedik nagy nyomás, hanem az iráni kormányra is, ahol a keményvonalasok máris meghátrálásnak nevezték a lausanne-i keretmegállapodást.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!