A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) új vezetősége felhatalmazást kapott, hogy szervezőként részt vegyen egy december elejére tervezett közös tüntetést előkészítő demonstrációs bizottságba. A szakszervezeti konföderáció újraválasztott elnökével, Pataky Péterrel beszélgettünk.
– Előfordulhat, hogy nem írják alá a bérmegállapodást?
– A kormány által javasolt béremelési mértékek legfeljebb arra elegendők, hogy az emberek nominálisan ne vigyenek kevesebbet haza jövőre. Mi, elég jelentős áremelkedéssel számolva, azért harcolunk, hogy a fizetések reál-, illetve vásárlóértékben ne csökkenjenek. Ehhez legalább 9 százalékkal kellene emelni a minimálbért és a bérminimumot is. Az MSZOSZ tárgyalásra felhatalmazott elnökeként nem kapom meg azt a mandátumot, hogy a bérből és fizetésből élők 88,5 százalékát (a havi bruttó 350 ezer forintnál kevesebbet keresőket) hátrányosan érintő megállapodást aláírjam. Ezt a helyzetet a kormány állította elő az új adó- és járulékváltozással, amely még inkább egyenlőtlenné teszi a közteherviselést.
– Tisztességtelen magatartás lenne egy szakszervezet részéről, ha elkönyvelnénk, hogy a versenyszférában várhatóan lesznek béremelések, azt meg tudomásul vesszük, hogy a közszférában a kormány javaslatának megfelelően immár harmadik évre befagyasztják az illetményeket, ami azzal is jár, hogy még az adórendszerből adódó hátrányokat se tudják kompenzálni. Meg kell szólalnunk amiatt is, hogy 3,8 millió munkavállaló közül 690 ezret ilyen módon akarnak megkülönböztetni. A demonstráció előkészítésében való részvételünket a közszférában bevezetett indoklás nélküli elbocsátás is motiválta.
– Nem tart attól, hogy a Fidesz a szemükre veti, hogy az előző kormányzati ciklusokban nem voltak ennyire harciasak?
– Az MSZOSZ vállaltan támogatta a szocialista többségű kormányok létrejöttét a választásokon, azokkal a programelemekkel, amelyeket mi is megfogalmaztunk. Erre mindenki emlékszik. Arra viszont már sokan nem akarnak emlékezni, hogy az MSZOSZ milyen módon tiltakozott: az elmúlt négy évben több demonstrációt, budapesti és vidéki tiltakozóakciósorozatokat szerveztünk, emellett vezető testületeink időről időre állásfoglalásaikban tették közzé, mivel nem értenek egyet. Nyugodt szívvel ki tudok állni bárki elé, aki azt mondja, hogy persze, most felébredt az MSZOSZ. Nem igaz, hogy most ébredt fel. El kell ismerni, hogy sok csalódás ért minket a nagyon erősen neoliberális felfogású és túlzottan piacelvű gazdaságpolitika miatt, ami jelentősen eltér a mi értékrendünktől. Erős kiábrándultságot váltott ki az is, hogy a válság kezelésében a terhek a munkavállalókra hárultak. Az alapszabályunkból is kihúztuk azt a mondatot, hogy az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának különböző politikai platformjai lehetségesek. Ennek egyik oka a szocialista-szociáldemokrata platform és az MSZP együttműködésének kritikai megítélése volt.
– Úgy tűnik, a kormány „csendben” igyekszik ellehetetleníteni a szakszervezetek működését. Hírek szerint jövőre csak töredékét kapják a korábbi támogatásnak.
– Tapasztalható egyfajta törekvés arra, hogy a húsz év alatt kialakult érdekegyeztetési modellt megváltoztassák. Ebben természetesen az is benne van, hogy a szakszervezetek szerepét is másképp gondolja a kormány, szemben azzal, amit a szociális Európában gondolnak. Vannak jelek, hogy az eddigi támogatást újra szabná a kormány, s juttatásainkat a tavalyihoz képest a felére tervezi csökkenteni.
– A szétaprózódott szakszervezeti struktúrában meg tudnak felelni a kihívásoknak?
– Fel kell gyorsítani az integrációs folyamatokat. Erősebb, akcióképesebb, koncentrált erőforrásokkal rendelkező ágazati szakszervezetekre van szükség a szövetségen belül is. A velünk azonos értékrendet, azonos működési modellt is képviselő szervezetekkel meg kell kezdeni egy integrációs folyamat előkészítését.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
