Európa egyik legerősebb szakszervezetének, a mintegy 4 millió munkavállalót tömörítő IG Metall (vagyis a német vasasszakszervezet) képviselői érkeznek kedden Magyarországra, hogy a GDP 15 százalékát produkáló autóipar szakszervezeti vezetőivel találkozzanak. A jelek szerint a három autóipari nagyágyú – Audi, Mercedes- Benz, Opel – dolgozói egységesen kívánnak fellépni.
A legfontosabb cél, magyarázza Molnár Ákos, hogy a magyarországi üzemek is átemelhessék azokat a chartákat, melyek az anyaországban szabályozzák a tulajdonosi, a vezetői kör, illetve a szakszervezetek viszonyát. A Vasas Szakszervezeti Szövetség Nyugat-dunántúli Regionális Képviseletének vezetője szerint ezek a charták hatékony eszközöket biztosítanak az érdekvédők részére, az egyik autógyár például garantálja, hogy gazdasági és személyi ügyekben az érdekvédők érdemi vétót emelhetnek a menedzsment döntése ellen. Az, hogy az együttdöntési jogot a magyar Munka törvénykönyve nem ismeri, Molnár szerint nem akadály. Ha egy cég úgy dönt, hogy külföldi telephelyein is bevezeti az anyaországi normákat, azt szabadon megteheti.
Egyébként az ideális állapot az lenne, jelzi a szakszervezeti vezető, ha az üzemek beszállítóiktól is megkövetelhetnék a charták tiszteletben tartását. (Megjegyzendő: a magyar autógyárak – a beszállító cégekkel együtt – mintegy 110 ezer főt foglalkoztattak a Központi Statisztikai Hivatal szerint.)
És a jelek szerint az ágazatban összeér a magyar és a német munkások érdeke. Ugyanis úgy áll a helyzet, hogy a vállalatok megpróbálják egymás ellen kijátszani különböző telephelyeiket – márpedig az anyaországi dolgozók nem szeretnék, ha visszagyűrűzne hozzájuk számos disszonáns elem. (Különböző dolgozói blogokon sokat lehetett olvasni a hazai autógyárak rugalmas munkaidő-kezeléséről, a túlhajtott túlórákról, a letört bérekről.)
„Németországban például 35 órás a munkaidő, és akad olyan autóskonszern, ahol a 47 eurót is megugorja az órabér. Nos, nálunk ez 40 óra, illetve mintegy 6 euró” – szolgál összehasonlítással Molnár. Igaz, egyből hozzá is teszi: a bérköltségeket nem érdemes egy az egyben összevetni, hiszen azok egy autógyár esetében a kiadásoknak mindössze 2-3 százalékát teszik ki, sokkal többet nyom a latban a termelékenység, a gazdasági környezet. Egyszóval, a német munkavállalók úgy tudják saját pozícióikat megőrizni, ha a magyar dolgozók helyzete is javul. Így az IG Metall küldöttsége azt vizsgálja, miképp pörgethetné fel az érdekérvényesítés folyamatát. Együttműködve az Audival, a Mercedes- Benzzel és az Opellel.
Még vajúdnak a szakszervezetek
Bár ütősnek, és az Orbánhoz húzó Liga ellenpontjának szánták, a három érdekvédelmi konföderáció egyesüléséből létrejött Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) egyelőre nem hallatja a hangját. Tény, a decemberben összeálló szervezetek nincsenek könnyű helyzetben, össze kell fésülni tagságukat, egybeolvasztani vagyonukat, illetve még le kell vezényelni egy tisztújítást is – a hónapokon belül megválasztandó vezérkar viszi tovább az új formációt. Először arról lehetett hallani, hogy Székely Tamás – aki az egyesülésig az Autonóm Szakszervezetek Szövetségét irányította – szeretne az MSZSZ első embere lenni. Ám a Vasárnapi Hírek tudomása szerint számos konfliktusba bonyolódott, így nehezen tudna elnöki ambícióihoz támogatást szerezni. Pataky Péter volt MSZOSZ-elnökről pedig sokáig azt lehetett tudni, hogy levezényli az „átadást-átvételt”, majd elbúcsúzik a szervezet vezetésétől. Jelen állás szerint azonban megeshet, hogy Pataky még egy évig marad – és így ő viszi végig a fúziót.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
