Kik azok a jezidik? - Népirtás áldozatává válhat egy iraki kisebbség.
Amerikai vadászbombázók és rakétákkal felszerelt pilóta nélküli drónok támadják már több napja az iszlám szélsőségesek állásait Észak-Irakban, míg az amerikai szállító gépek segélycsomagokat dobnak le a népirtás veszélyének kitett, a dzsihádisták elől a hegyekbe menekült embereknek.
„Amerika jön és segít” – jelentette be Barack Obama amerikai elnök, arra utalva, hogy nem nézhetik tovább tétlenül, amint az iszlamista szélsőséges szunnita szervezet (ISIS) veszélyezteti Erbilt, a kurd vidék központját, az ott működő amerikai konzulátus személyzetét, illetve a helyi kisebbségeket, keresztényeket, síitákat vagy jezidiket. Ez utóbbiakat külön is említette, mint akiket népirtás fenyeget, miután az elfoglalt területeken a szélsőséges dzsihádisták százával gyilkolták meg az elfogott jezidiket.
A térségből több százezren menekültek el. Obama ezzel indokolta a légierőnek adott parancsot: egyrészt légi segélycsomagokkal támogassák a hegyekbe menekült jezidiket, másrészt támadják az ISIS állásait. Arról, hogy kik is azok a jezidik, Spät Esztert, a Közép- európai Egyetem (CEU) kutatóját kérdeztük, aki többször járt azon a vidéken és ezekben a napokban is próbált kapcsolatot teremteni ismerőseivel.
Mint elmondta, a jezidi egy kurd nyelven beszélő népcsoport, amely valamivel kevesebb mint félmillió embert számlál. Többségük Irakban él, de Északkelet-Szíriában és a Kaukázusban is megtalálhatóak. Irakban két nagyobb tömböt alkotnak, az egyik a Tigristől keletre található, lényegében a kurd autonóm régió területén, a másik pedig a szír határ mentén, a Szindzsár-hegység környékén. Jellemzően földművelésből, állattartásból élnek, de a nagyobb városokban kereskedelemmel is foglalkoznak.
„Különlegességük, hogy egy sajátos egyistenhívő vallást követnek, amely vegyíti a Zoroaszter-féle reform előtt nyugat-iráni hitvilág, a zoroasztrizmus, a kereszténység és a zsidó vallás elemeit az iszlám misztikus, szúfi irányzatával. Mivel nem tartoznak a Koránban említett »Könyv Népei«-hez, hagyományosan hitetlennek tekintették őket, sőt azzal vádolták a jezidiket, hogy ördögimádók” – mondta Spät Eszter. „Ez egy független vallás, nem egy szekta, az iraki személyi igazolványukban is az áll, hogy jezidi” – magyarázta a szakértő.
A kutató tavaly decemberben járt utoljára Irakban, és jezidi ismerősei már akkor gyakran hajtogatták, hogy „a muszlimok ki akarják irtani őket”. Ezt a félelmüket erősítették a jezidik (és keresztények) által üzemeltetett alkoholboltok elleni gyakori támadások. Ennek akkor még semmi köze nem volt az ISIS-hez. „A támadók azt akarták mutatni, hogy ők igazi muszlimok, ezért megölték vagy elrabolták a jezidi eladókat, és felrobbantották azokat a boltokat, ahova korábban ők maguk is jártak” – állítja a szakértő, aki azt is megjegyezte, hogy a jezidik egész történelme, identitásuk alapja az üldözöttség érzése, és ezt csak növelte az erősödő iszlamizmus és az iraki felfordulás.
A terrorszervezet térnyerésével azonban még nehezebb helyzetbe kerültek a jezidik, ugyanis az ISIS kinyilatkoztatta: aki hitetlen, azaz nem a Koránt követi, az vagy betér, vagy megölik. Amint a Szindzsárhegység alatti területeket megtámadták, mintegy 200 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, ugyanis remény sem volt arra, hogy az iraki hadseregtől zsákmányolt, legmodernebb amerikai haditechnikával rendelkező szélsőségeseket a rosszul felszerelt kurd harcosok, a pesmergék legyőzzék.
Amikor ők sem tudták tovább tartani állásaikat, akkor sokan útnak indultak, a jezidik közül néhány tízezren átjutottak a kurd területekre, míg a többiek a hegyekbe menekültek, ahol nincs se víz, se élelem. Őket próbálják segíteni az amerikaiak a légi utánpótlással.
Ugyanakkor a CEU kutatója azt tartja a legszomorúbbnak, hogy ottani barátaitól kapott hírek szerint azok a helyi arabok, akik eddig jóban voltak a jezidikkel, odaálltak az ISIS mellé. „Basika településen évszázadok óta éltek békében muszlimok, keresztények és jezidik, akik mind egy speciális arab dialektust beszéltek. Az egyik ismerősömtől hallottam, hogy a muszlimok most fosztogatni kezdték a jezidi otthonokat, felgyújtották az üzleteket. Szerinte ez, ahogy mondta nekem, már nem jezidi–muzulmán, hanem arab–kurd háború, több mint vallási konfliktus, etnikai háború is – mondta Spät Eszter, a CEU kutatója, aki hozzátette: Én is attól tartok, hogy ez már túlmutat egy vallási konfliktuson és előszele lehet egy etnikai háborúnak.”
Sok hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az Egyesült Államok szembeszálljon az iszlám dzsihádisták hadseregével, amely feltartóztathatatlanul nyomult előre Irakban és Szíriában. A harci sikerek arra ösztönözték a vezért, al-Bagdadit, hogy kalifátust kiáltson ki Irak második legnagyobb városának, Moszulnak az elfoglalása után és saját magát megtegye kalifának. Az egykori ISIS-ből (Irak és Levante Iszlám Állam) IS maradt, azaz Iszlám Állam. Az igen jól szervezett hadsereghez a világ sok tájáról csatlakoztak dzsihádisták. A szunnita szélsőségesek terrorhadserege hírhedtté vált szörnyű rémtetteiről, a lefejezett foglyokról, a keresztre feszítésekről. Az utóbbi hetekben láthatóan új irányt vettek: célpontjuk az Irakban élő kisebbségek lettek, valóságos népirtással fenyegettek. Ez késztette a beavatkozástól addig ódzkodó amerikaiakat a légi csapásokra. Obama elnök azonban azt mondta: szárazföldi beavatkozás nem lesz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
