Amerikai vadászbombázók és rakétákkal felszerelt pilóta nélküli drónok támadják már több napja az iszlám szélsőségesek állásait Észak-Irakban, míg az amerikai szállító gépek segélycsomagokat dobnak le a népirtás veszélyének kitett, a dzsihádisták elől a hegyekbe menekült embereknek.

„Amerika jön és segít” – jelentette be Barack Obama amerikai elnök, arra utalva, hogy nem nézhetik tovább tétlenül, amint az iszlamista szélsőséges szunnita szervezet (ISIS) veszélyezteti Erbilt, a kurd vidék központját, az ott működő amerikai konzulátus személyzetét, illetve a helyi kisebbségeket, keresztényeket, síitákat vagy jezidiket. Ez utóbbiakat külön is említette, mint akiket népirtás fenyeget, miután az elfoglalt területeken a szélsőséges dzsihádisták százával gyilkolták meg az elfogott jezidiket.

A térségből több százezren menekültek el. Obama ezzel indokolta a légierőnek adott parancsot: egyrészt légi segélycsomagokkal támogassák a hegyekbe menekült jezidiket, másrészt támadják az ISIS állásait. Arról, hogy kik is azok a jezidik, Spät Esztert, a Közép- európai Egyetem (CEU) kutatóját kérdeztük, aki többször járt azon a vidéken és ezekben a napokban is próbált kapcsolatot teremteni ismerőseivel.

Mint elmondta, a jezidi egy kurd nyelven beszélő népcsoport, amely valamivel kevesebb mint félmillió embert számlál. Többségük Irakban él, de Északkelet-Szíriában és a Kaukázusban is megtalálhatóak. Irakban két nagyobb tömböt alkotnak, az egyik a Tigristől keletre található, lényegében a kurd autonóm régió területén, a másik pedig a szír határ mentén, a Szindzsár-hegység környékén. Jellemzően földművelésből, állattartásból élnek, de a nagyobb városokban kereskedelemmel is foglalkoznak.

„Különlegességük, hogy egy sajátos egyistenhívő vallást követnek, amely vegyíti a Zoroaszter-féle reform előtt nyugat-iráni hitvilág, a zoroasztrizmus, a kereszténység és a zsidó vallás elemeit az iszlám misztikus, szúfi irányzatával. Mivel nem tartoznak a Koránban említett »Könyv Népei«-hez, hagyományosan hitetlennek tekintették őket, sőt azzal vádolták a jezidiket, hogy ördögimádók” – mondta Spät Eszter. „Ez egy független vallás, nem egy szekta, az iraki személyi igazolványukban is az áll, hogy jezidi” – magyarázta a szakértő.

A kutató tavaly decemberben járt utoljára Irakban, és jezidi ismerősei már akkor gyakran hajtogatták, hogy „a muszlimok ki akarják irtani őket”. Ezt a félelmüket erősítették a jezidik (és keresztények) által üzemeltetett alkoholboltok elleni gyakori támadások. Ennek akkor még semmi köze nem volt az ISIS-hez. „A támadók azt akarták mutatni, hogy ők igazi muszlimok, ezért megölték vagy elrabolták a jezidi eladókat, és felrobbantották azokat a boltokat, ahova korábban ők maguk is jártak” – állítja a szakértő, aki azt is megjegyezte, hogy a jezidik egész történelme, identitásuk alapja az üldözöttség érzése, és ezt csak növelte az erősödő iszlamizmus és az iraki felfordulás.

A terrorszervezet térnyerésével azonban még nehezebb helyzetbe kerültek a jezidik, ugyanis az ISIS kinyilatkoztatta: aki hitetlen, azaz nem a Koránt követi, az vagy betér, vagy megölik. Amint a Szindzsárhegység alatti területeket megtámadták, mintegy 200 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, ugyanis remény sem volt arra, hogy az iraki hadseregtől zsákmányolt, legmodernebb amerikai haditechnikával rendelkező szélsőségeseket a rosszul felszerelt kurd harcosok, a pesmergék legyőzzék.

Amikor ők sem tudták tovább tartani állásaikat, akkor sokan útnak indultak, a jezidik közül néhány tízezren átjutottak a kurd területekre, míg a többiek a hegyekbe menekültek, ahol nincs se víz, se élelem. Őket próbálják segíteni az amerikaiak a légi utánpótlással.

Ugyanakkor a CEU kutatója azt tartja a legszomorúbbnak, hogy ottani barátaitól kapott hírek szerint azok a helyi arabok, akik eddig jóban voltak a jezidikkel, odaálltak az ISIS mellé. „Basika településen évszázadok óta éltek békében muszlimok, keresztények és jezidik, akik mind egy speciális arab dialektust beszéltek. Az egyik ismerősömtől hallottam, hogy a muszlimok most fosztogatni kezdték a jezidi otthonokat, felgyújtották az üzleteket. Szerinte ez, ahogy mondta nekem, már nem jezidi–muzulmán, hanem arab–kurd háború, több mint vallási konfliktus, etnikai háború is – mondta Spät Eszter, a CEU kutatója, aki hozzátette: Én is attól tartok, hogy ez már túlmutat egy vallási konfliktuson és előszele lehet egy etnikai háborúnak.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!