Róna Péter az LMP delegáltja volt a Magyar Nemzeti Bank előző felügyelőbizottságában. A testületnek tavasszal lejárt a mandátuma, új bizottság nincs, de Róna Péternek markáns véleménye van a jegybank működéséről. A felügyelőbizottság nélkül üzemelő Magyar Nemzeti Bank vezetése azt a pénzt költi számolatlanul, amit a forint gyengülésén keres. Pedig a jegybank spekulatív nyeresége is az adófizetők pénze!
Csak kapkodjuk a fejünket Matolcsy György jegybankelnök váratlan húzásai nyomán. Különösen, hogy minden újabb lapjával tromfolja az előzőt. Ha drágának találtuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank 415 millióért vásárolt vidéki kastélyt, akkor mit szóljunk a 18 milliárdos belvárosi irodaházhoz vagy a jegybanki alapítványok 200 milliárdos(!) feltőkésítéséhez?
Matolcsy nem szívbajos, az okvetetlenkedő újságíróknak meg is magyarázta, mi végre kell 200 milliárdot „elalapítványoznia” a jegybanknak. Azt ugye magunktól is kitalálhattuk, hogy az alapítványok kuratóriumai több százezres fizetéskiegészítést kínálnak az egyébként is jól fizetett jegybanki közép- és felső vezetésnek. Bár pár évvel ezelőtt, Simor András jegybankelnöksége idején még az volt a Fidesz–KDNP retorikája, hogy csökkenteni kell a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek jövedelmét, mára a hazai bankszektor legkívánatosabb munkahelyei közé tornázta fel magát a jegybank. A külföldi leánybankok vezérigazgatói a megmondhatói, hogy milyen szívóhatása van a szakemberállományukra a Magyar Nemzeti Bank egyre vonzóbb bérezésének, és a közgazdasági karok pénzügy szakos hallgatóinak is a jegybank lett az álommunkahelye. Nos, úgy tűnik, az MNB jelenlegi vezetőinek a sok is kevés, még az alapítványi pénzből is juttatnak maguknak. A jegybankelnöki magyarázat éppoly magasröptű, mint a „matolcsyzmusként” elhíresült gazdaságpolitika. Szóval, azért kell külön pénzügyi kar, saját doktori iskola, „mert a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak”, és „a közgazdasági és pénzügyi oktatásban is fordulatra van szükség”.
Még ha a jegybankelnöknek igaza is lenne a magyar közgazdasági oktatást illetően, akkor sem az ő tiszte az egész magyar felsőoktatás állami támogatását, 160 milliárd forintot is meghaladó összeget költeni egyetlen kitüntetett irányra, a bankszakmai képzésre. Joggal merülhet fel, hogy miként hozhat ilyen stratégiai döntéseket Matolcsy. Kezére játszik, hogy jelenleg felügyelőbizottság nélkül működik a Magyar Nemzeti Bank. A réginek a mandátuma lejárt tavasszal, új tagokról pedig eddig még nem gondoskodott a kétharmados parlamenti többség.
Kontroll tehát nincs fölötte, maga Matolcsy is érezheti, hogy valami nincs rendjén. És azzal védekezik, hogy az extra kiadások nem a költségvetést terhelik, mert a fedezetet „pénzteremtéssel” és „hitelből” teremtik elő. Továbbá a „24 hónapos alapkamat-csökkentési ciklus” révén is megtakarítottak 280 milliárd forintot. Mivel a jegybank nyereséges, ezért szerinte megengedhetik maguknak a költekezést.
Vajon miből nyereséges a jegybank? A jegybank bevételei egyrészt a devizatartalékból vásárolt külföldi állampapírokból adódnak. Mivel azonban az euró és dollár viszonylatban zérus közeliek a kamatok, ez csak szerény hozamot eredményez. Amit viszont felülír, hogy a bankok MNB-nél tartott pénze után kamatot fizet a jegybank. Ez a kamat még a kamatvágási sorozatot követően is meghaladja a külföldi állampapírok hozamát. Magyarán ezen a területen valójában csak veszteségcsökkentésről beszélhetünk.
Ha a nyereség forrását kutatjuk, érdemes visszanézni, hogy az előző jegybanki vezetés idején mikor volt pluszban a Magyar Nemzeti Bank. Épp a 2009-es évben, amikor durván elszállt a forint és történelmi csúcsokra emelkedett az euró és a svájci frank árfolyama. Nem nehéz tehát kitalálni, hogy a jegybank most is a tartósan gyenge forinton keres. Pont úgy, ahogy a spekulánsok kaszálnak. Vagyis előbb eladják, majd olcsóbban visszaveszik a forintot. A jegybank annyival is könnyebben teheti ezt, hogy „pénzteremtőként” mindig van „eladó forintja”.
Az még hagyján, hogy ilyen spekulatív módon keres a forint árfolyamgyengülésén a Magyar Nemzeti Bank, de ettől ez a profit még a magyar adófizetők pénze. Amit fordíthatnának például akár a rekordmagasságú magyar államadósság csökkentésére is. Mert jelenleg Matolcsy személyes hóbortja miatt szenvednek a devizahitelesek és kapnak egyre kevesebbet a pénzükért a nyugdíjasok és a bérből, fizetésből élők.
Erre csörög 200 milliárd
- Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA): célja többek közt egy angol nyelvű PhD-iskola létrehozása
- Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS): célja a közgazdasági, pénzügyi, bankszakmai szakemberek képzése
- Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC): célja a határon túli gazdasági oktatás támogatása
- Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADOM): célja Kecskeméten a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása
- Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO): célja a geostratégiai és geopolitikai tudásteremtés ösztönzése
Együtt-PM: Matolcsy elszabadult!
Matolcsy György jegybankelnök „elszabadult, és közös érdekünk megállítani” – véli az Együtt-PM szövetség. Ezért az őszi parlamenti ülésszak első napján határozati javaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy az Országgyűlés sürgősséggel nevezze ki a jegybank új felügyelőbizottságát, mert jelenleg nincs olyan felügyeleti szerv, amely a működést ellenőrizné.
Törvénytelen a költekezés?
Róna Péter az LMP delegáltja volt a Magyar Nemzeti Bank előző felügyelőbizottságában. A testületnek tavasszal lejárt a mandátuma, új bizottság nincs, de Róna Péternek markáns véleménye van a jegybank működéséről.
– A jegybank rohamtempóban vásárol és költekezik. Teheti?
– Az MNB vezetése úgy gondolta, a jegybanknak mindent szabad, amit a törvény nem tilt. A fideszes többségű felügyelőbizottság – aminek én is tagja voltam – viszont azt vallotta, hogy az MNB csak azt teheti, amire a törvény felhatalmazza.
– Ha a jegybank értelmezése helytálló, akkor mindegyik akvizíciója jogszerű volt.
– Így van. De ha a felügyelőbizottság interpretációja a helytálló, akkor más a helyzet. Mindenesetre mi a Nemzeti Bankról szóló jogszabályból nem tudtuk e költések törvényes útját levezetni. A törvény arról pontosan rendelkezik, hogy miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete beolvadt a jegybankba, az MNB mire költheti a pénzintézetekből beszedett, éves szinten pár százmilliós bírságot. Ezen túlmenően nem láttuk a jogi alapot olyan költekezéshez, ami nem kapcsolódik a jegybank törvényben kijelölt feladataihoz.
– Az említett pár százmillióból nem futja az összességében már milliárdokat felemésztő ingatlanvásárlásokra.
– Az MNB költekezésének forrása nem látható világosan. Persze az MNB-nek, mint minden jegybanknak, van pénzteremtő képessége – csökkentheti vagy növelheti a nemzetgazdaságban keringő pénzmennyiséget. Joga van lemenni a pincébe és nyomtatni 140 milliárd forintot.
– Akkor indítja be a bankóprést, amikor akarja?
– Igen. Az így létrehozott pénzhalmazt pedig a bankrendszeren keresztül biztosítja a gazdaságnak. Na, ebbe nem fér bele mindenféle ingatlanvásárlás. Az rendben van, ha oktatási központnak vagy üdülőnek vásárol meg egy épületet. Az irodapalota azonban haszonűző beruházás – márpedig nem találom az MNB-ről szóló törvény azon passzusát, ami erre lehetőséget ad. Mindenesetre aggályainkat a zárójelentésünkben le is írtuk az Országgyűlésnek.
– Reakció?
– A jelentés elkészítése után pár héttel már jöttek a választások – az új Országgyűlés még nem foglalkozott a kérdéssel. De a felelősség immár a parlamentet terheli.
Nagy B. György
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!