A héten megtekinthették és 24 óra alatt véleményezhették a szakmai szervezetek a vasárnapi nyitva tartást szabályozó kormányrendelet tervezetét.
- Továbbra is több a kérdés, mint a válasz.
- A plázák még reménykednek, és stratégiákat gyártanak.
Míg a francia nemzetgyűlés szombatra virradó éjjel elfogadta a vasárnapi nyitva tartás bővítéséről szóló kormánypárti javaslatot, nálunk március 15-től jelentősen korlátozódnak a kiskereskedelmi egységek nyitva tartási lehetőségei – és körülbelül egyelőre ennyi, ami biztosan tudható.
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szeretné elérni, hogy a plázák, így a bennük helyet kapó összes üzlet mentességet kapjon a vasárnapi nyitva tartás tilalma alól. „Nem ismertek még a pontos részletek, a törvény egyetlen mondatban tartalmazza csak, hogy kormányrendelettel szabályozott módon el lehet térni tőle, de lépni egyelőre nem tudunk, mert nem tudjuk az eljárási rendet. Négy indokot sorol fel a törvény, ami a különleges elbánást kérőknél mérlegelési szempont lehet, ezek az idegenforgalmi sajátosság, a vásárlói szokások, a területi ellátottság és a foglalkoztatás” – mondja Balatoni Judit, a szövetség főtitkára. Egészen pontosan egyelőre nem tudni, hogy kik kaphatnak mentességet, de ezen négy kritérium valamelyikének szinte biztosan megfelel mindegyik bevásárlóközpont.
A határidő egyre közelebb van, és mivel még azt sem lehet tudni, hogy milyen úton lehet a mentességért folyamodni, biztosnak tűnik, hogy március 15-től a 200 négyzetméternél nagyobb boltok nem nyithatnak ki a bevásárlóközpontokban sem. Most még megjósolni sem lehet Balatoni Judit szerint, hogy mekkora lesz a látogatottsága vasárnaponként a házaknak a jövő hónap közepe után, így azt sem lehet tudni, hogy megéri-e majd nyitva tartani a kisebb boltoknak. Ezt valószínűleg néhány hónap elteltével felülvizsgálják a plázák és az üzletek bérlői. Ha a nagy vonzáserejű üzletek be lesznek zárva vasárnap, borítékolható, hogy ezen a napon csökken a látogatottság. Ennek ellenére összességében az MBSZ mégsem számol jelentős forgalomcsökkenéssel.
„A kereslet alapvetően nem csökken attól, hogy egy nappal kevesebb áll rendelkezésre a szükséges dolgok beszerzésére. Amiből lehet egy kis csökkenés, az az impulzív vásárlás, vagyis amikor sétálás közben megtetszik egy bizsu vagy könyv, és bár előre nem terveztük, mégis megvesszük” – mondja Balatoni Judit.
A plázák hosszított nyitva tartással próbálják majd a megnövekedett, jellemzően csütörtöki, pénteki, szombati forgalmat kezelni, de az is a gyakorlatban dől majd el, hogy este 9 és 10 között mennyien mennek be az üzletközpontokba, és képes lesz-e ez a napi plusz egy óra pótolni a kiesést. (Az esti vásárlásokról lásd Sietnek haza című keretes írásunkat). „Remélhetőleg ezzel az intézkedéssel néhány munkahely megmenthető, mert így is 15-20 ezer fős elbocsátással számolunk a kereskedelmi szektorban” – mondja a főtitkár (a várható elbocsátásokról lásd Ki hogy számol? című írásunkat a keretben).
Mindeközben a plázákban üzlettel rendelkezők igyekeznek saját stratégiát gyártani a hatnapos nyitvatartási időre. Kelényi Ádám, a Szamos Marcipán gazdasági igazgatója azt mondta lapunknak, 22 üzletükből 9-et kell bezárniuk a vasárnapi zárva tartás következtében. Ezeknek egy része olyan bevásárlóközpontban található, ahol nincs mozi, vagyis a pláza várhatóan zárva lesz a hét utolsó napján. De a cukrászda a többi bevásárlóközpontban jellemzően az élelmiszer-árusító helyekhez van közel és nem a mozihoz, így azokat sincs sok értelme kinyitni, mivel a vásárlók általában a háztartást vezető nők, és nem a moziba induló közönség. A forgalom egyharmadát teszi ki a helyben fogyasztott kávé és sütemény Kelényi Ádám elmondása szerint, ezek a baráti vagy éppen üzleti találkozók, randevúk nem tevődnek át más napra, így az ezekből vasárnap származó bevétel pótolhatatlan.
A pénzügyi igazgató összességében 10 milliós nagyságrendű bevételkieséssel számol. Ezen a meghosszabbított nyitva tartás sem segít, mert este 7 óra után már egyébként is elenyésző a forgalom. Ráadásul a munkarendet is át kell szervezni, hiszen a törvény legfeljebb 12 óra munkát engedélyez, az este 10 óráig való nyitva tartás pedig már a 13. óra lenne. Ennek ellenére, amennyiben a pláza úgy dönt, az üzletek kénytelenek lesznek nyitva tartani ekkor is, ha van értelme, ha nincs. A bérleti díjakat az üzletek jórészt a forgalom alapján fizetik.
Így Kelényi Ádám szerint amennyiben a forgalom jelentősen csökken, a bérlők biztosan újratárgyalják majd bérleti díjaikat a bevásárlóközpontok tulajdonosaival.
A plázák üzemeltetési költségei viszont várhatóan nem csökkennek majd, mivel jellemzően a 200 négyzetméternél kisebb boltok annyira el vannak szórva az épületeken belül, hogy szinte ugyanazzal a kapacitással kell üzemeltetni az épületet, mintha minden bolt nyitva lenne.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elutasította a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalmának megszüntetését célzó, Gaskó István és Demján Sándor által benyújtott népszavazási kezdeményezést. A népszavazási kezdeményezést az NVI elnöke, Pálffy Ilona arra hivatkozva utasította el, hogy a népszavazásról szóló törvény szerint egy kérdés benyújtása után már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig: Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke viszont az év elején már benyújtott egy hasonló kérdést. Állampolgári adakozásból gyűlt össze az interneten 1300 euró arra a célra, hogy három nagy közvélemény-kutató cég feltegye a kérdést az embereknek: támogatják-e a vasárnapi boltbezárást. A kezdeményezést Balla Péter indította el az egyik közösségi támogatásokat nyújtó oldalon, és bár a projekthez írott szövegében elismerte, hogy a kormány várhatóan nem fogja figyelembe venni az eredményt, az mindenki számára nyilvános és felhasználható lesz.
A rendelettervezet szerint a kikötőkben üzemelő boltok is felmentést kapnának a tiltás alól, ráadásul egyedülálló módon méret és tulajdoni megkötés nélkül – feltételezhetően nem teljesen függetlenül attól a ténytől, hogy a keszthelyi kikötő Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak és üzlettársainak tulajdonában van. Emellett a kisebb kertészetek, építőanyag- szakboltok és Tüzép-telepek, főszezonban pedig a nagy tavak mellett fekvő települések boltjai maradhatnának nyitva vasárnap is, amennyiben az üzletben olyan ember dolgozik, aki legalább 20 százalékos tulajdonosa a vállalkozásnak. A turisztikai és vendéglátó-ipari szolgáltatók mellett a törvény szerint már kivételnek számítanak a pékségek, piacok, a gyógyszertárak, a pályaudvarokon működő üzletek és a benzinkutak is. De lehet árusítani a világörökséghez tartozó területeken is, így nyitva lehet majd a Várkert Bazárban működő CBA is.
Ki hogy számol? Akárhogy is alakul a vasárnapi boltbezárások ügye, ezrek veszíthetik
el a munkahelyüket. Decemberben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos
Szövetsége (VOSZ) még akár 100 ezer ember elbocsátásával számolt, bár ebbe
belevette a fuvarosok, a beszállítók, a takarítók és egyéb kiszolgáló, járulékos
munkavállalók nehézségeit is. Januárban ezt a számot már árnyalták és csökkentették:
az üzletek bezárása miatt 25-30 ezer munkahely, ehhez kapcsolódóan pedig
további mintegy 15 ezer munkahely megszűnésére számítanak. Ehhez képest
kissé cinikusan hangzik a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) által kedden
bejelentett szám: szerintük „legfeljebb” 8000 ember vesztheti el a munkáját a
boltbezárások miatt, ám úgy vélik, ez is csak átmeneti állapot lesz, miközben
ugyanis a kiskereskedelemben csökken a kereslet, az más iparágakban megjelenik,
így összességében a mérleg néhány száz fős mínuszban lesz majd.
Sietnek haza
Csütörtök este, fél nyolc, WestEnd.
A fővárosi bevásárlóközpont gyéren látogatott. Ha március 15. után valóban meghosszabbítják a hét első hat napján a nyitva tartást, akkor innentől még két és fél órát kell kihúzni.
Bár a Sparban még egy órával később, azaz fél 9-kor is hosszú sorok kígyóznak, a ruhaüzletekben is kószál néhány ember, és az éttermi részleg teljes gőzzel üzemel. A könyvesboltokban viszont nincs ember, ugyanígy jár a játékbolt, az ékszerüzletben az eladónő a körmét nézegeti. A vásárlók lassan áramolnak, többségük munka után ugrott be, egy valamit keresett, vagy a moziba szól a jegye, és amíg nem kezdődik a film, lézeng. Nagybevásárlásra vagy egy „csajos bevásárlókörútra” nem ilyenkor jönnek. Hogy élnének-e az este 10-ig tartó nyitva tartás előnyeivel?
Nem nagyon. Senki sem ebben az órában (elmúlt 8) akar nézelődni. „Vacsora kellett meg néhány zokni. Azért ide jöttem, és nem a közértbe” – magyarázza egy hajszoltnak tűnő anyuka, fél percre áll meg, rohan haza főzni. Lehet itt hosszabb nyitva tartás, neki akkor is időben kell hazaérnie, hogy legyen mit feltálalni a családnak.
A boltokban az eladók nem tudják pontosan, hogy mit hoz március közepe. Egy játékbolti eladónőre mi hozzuk a frászt, amikor a hosszított munkaidőről kérdezzük. Nem győzünk magyarázkodni, hogy ez csak egy lehetőség, neki kellene tudnia, egy hónap múlva hogyan ossza be a munkaidejét. Így majd akár 13 órás is lehet egy-egy munkanap, ami viszont egy műszakkal már nem megoldható. Variálni kell tehát. De még így is rosszabbul járnak, mivel hatszor egy óra az épp a fele annak, amit vasárnap is ledolgoznának. Ki tudja, a fizetések hogyan sínylik majd ezt meg? (DHN)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!