Vélhetően már ezres nagyságrendűre duzzadt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik kiemelkedő, félmillió forintnál magasabb ellátást kapnak havonta. Sőt, többen már milliós összegeket. Néhány éve a kiemelkedő nyugdíjak még a 300-400 ezres sávban mozogtak, de mióta a Fidesz-kormány eltörölte a járulékplafont, beköszöntött a sztárnyugdíjak kora, miközben az idősek harmada százezer forintnál kisebb ellátásból tengődik. A Magyar Államkincstár inkább törvényt sért, de hallgat.
Egyre több a milliós havi nyugdíj Magyarországon, és információ- ink szerint meglódult azoknak a száma, akik 500 ezer és 1 millió forint közötti havi ellátást kapnak. Több, a nyugdíj-folyósítási területre rálátó, de részben névtelenséget kérő forrásunk is arról beszélt, hogy manapság már egyáltalán nem ritkák az 500–800 ezer forintos kifi zetések, sőt hallottak már havi 4, illetve 5 milliós nyugdíjról is. A Magyar Államkincstár – ahová átkerültek a nyugdíj-folyósí- tási ügyek – mélyen hallgat, nem szolgáltat adatot ebben az ügyben, még úgy is, hogy ezzel törvényt sért. A titkolózásra logikus magyarázat lehet, hogy nem akarják megmutatni, mennyi nyugdíjmilliomost „termelt” ki az a fi deszes rendszer, amellyel 2013-tól a gyors költségvetési bevételek érdekében eltörölték a nyugdíjjárulék-plafont, utat nyitva az extrém magas ellátásoknak.
Határ a csillagos ég
Hosszú évekig gátat jelentett a „csúcsnyugdíjak” kialakulásában az említett plafon. A nyugdíjjárulék-fizetésben volt egy felső határ – nagyjából az átlagkereset 2,5-3 szorosánál –, ami fölött nem kellett a szerzett jövedelem után járulékot fizetni, „cserébe” az e fölötti jövedelmek nem számítottak bele az időskori ellátásba. (Az eltörléskor a járulékplafon bruttó havi 661 850 forint volt.) Így alig tízszeres volt a különbség a minimális és a maximális nyugdíjak között, az ellátások nagy többségükben a 30–300 ezer forintos sávban szóródtak.
Kiemelkedő nyugdíjat 2013 előtt jellemzően úgy kaphatott valaki, ha a korhatár betöltése után sokkal tovább, akár 75 vagy 80 éves koráig dolgozott, és ha jó fizetése is volt, az megdobta az ellátását. Akkor az öregségi nyugdíjak átlaga jóval 100 ezer forint alatt volt, a kiemelkedő nyugdíjak pedig 300- 400 ezer forint körül alakultak. Most az átlagnyugdíj valamivel 120 ezer forint feletti, miközben a kiugró ellátások elérik vagy meghaladják a milliós, sőt elvétve a többmilliós összeget is. „Természetesen számos egyéni élethelyzet és szabályozási körülmény vezet az egyénenként kialakult nyugdíjkülönbségekhez, amit folyamatosan elemezni kell, de ha ez olyan mértékű, mint amiről szó van, az komoly problémákat okoz. A társadalmat joggal irritálja” – fogalmazott Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója.
Egyre csak bővül a klub
A plafon eltörlésével főleg rövid távon jól jár a nyugdíjalap, de hosszabb távon rosszul jár a költségvetés, és már most vannak feszültségek, különösen a nyugdíjas-társadalomban. Ez érthető is, hiszen létrejött az állami nyugdíjmilliomosok szűk klubja. Ebbe kerülnek vagy kerültek például azok a nagyon jól kereső vezetők, akik az állami vállalatok menedzsmentjében kapnak nem ritkán havi átlagban 5-6 milliós fizetést. Nekik gyorsan összejöhet a milliós nyugdíj is.
„A társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek nem feladata a kiugróan nagy összegű jövedelmek befogadása, illetve ezen jövedelmek pótlása. Nem találtam ésszerű és a nyugdíjjogi összefüggéseket is szem előtt tartó magyarázatot a járulékplafon eltörlésére. Amiket olvastam, az igen gyenge magyarázkodás” – állítja Barát Gábor.
Az utóbbi években néhány részlet került csak nyilvánosságra az átalakított rendszer hatásairól. Rétvári Bence államtitkár 2016 júniusában egy ellenzéki képviselői kérdésre válaszolva ismerte el, hogy 2 nyugdíjas kap egymillió forint feletti járadékot, és 43-an vannak, akik félmilliónál többet. Alig néhány hónappal később, az év augusztusában az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a Világgazdaság kérdésére azt írta, hogy már 5-en vannak egymillió forint felett, egy nyugdíjas pedig több mint kétmilliót visz haza havonta, félmilliónál többet pedig 225-en kapnak. Alig telt el újabb néhány hónap, és 2017 januárjában már 351-en tartoztak a félmillió fölöttiek táborába.
Idén januárra, úgy tűnik, túl gyors lett az elit klub növekedése, az államkincstár már nem árulta el a zoom.hu kérdésére, hányan vannak fél-, illetve egymilliós ellátás felett.
Lapunk áprilisban fordult az ügyben a kincstárhoz, de miután hetekig nem érkezett válasz, köz- érdekű adatigényléssel fordultunk a szervezethez. Összesen öt adatot kértünk ki a nyugdíjakkal kapcsolatban, amire annyit válaszoltak, hogy a 15 napos határidő a törvény szerint 15 nappal meghosszabbítható, ha „az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik”. Ezzel kapcsolatban Barát Gábor azt mondta, ezeket az adatokat maximum pár nap alatt ki lehet gyűjteni a nyugdíj-folyósítási állományból, sőt feltételezve, hogy működik az úgynevezett havi zárás, még előbb.
A Magyar Államkincstár egyébként azzal, hogy a határidőig nem küldte el a kért adatokat (ezek e heti lapzártánkig sem érkeztek meg), megsértette az információ- szabadságról szóló törvényt, bár emiatt aligha lesz felelősségre vonás a szervezetnél.
Megosztják az időseket
„Próbál kerülni minket, volt kollégákat, mert kellemetlen neki megmondani, hogy mennyi nyugdíjat kap” – mesélte egykori beosztott munkatársáról egy korábban állami vállalatnál dolgozó középvezető. A névtelenséget kérő férfi még a plafon eltörlése előtt ment nyugdíjba, az ellátása több mint 40 év után „alig” 250 ezer forint. Az említett egykori kollégája viszont az új szabályok miatt jóval magasabb ellátást kap, egykori munkatársai szerint nagyjából 600 ezret. Ez a nyugdíjasok között elég indok a titkolózásra.
„Életveszélyes az, hogy miközben nagyjából egymillió embernek – az idősek több mint harmadának – az ellátása a 100 ezer forintot sem éri el, tehát közel vannak a létminimumhoz, mások sok százezres vagy milliós ellátást kapnak. Azoktól, akiknek kiugró- an magas a nyugdíjuk, úgy tűnik, semmiféle szolidaritást nem lehet elvárni azokkal szemben, akiknek alacsony. A magas nyugdíjak pedig indulatokat szülnek azok között, akik korábban mentek nyugdíjba és látják a különbségeket” – állítja Hegyesiné Orsós Éva, a legnagyobb magyarországi idősszervezet, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke.
De más problémák is felszínre kerülnek: a kisnyugdíjasoknak például esélyük sincs arra, hogy szükség esetén soron kívül csináltassanak egy CT- vagy MR-vizsgálatot, annak ugyanis több tízezer forint a költsége, így kénytelenek hónapokat várni, hogy az állami egészségügyben sorra kerüljenek. Ezzel viszont sok esetben a kezelést sem tudják időben elkezdeni. Azaz milliós nyugdíjakkal az életesélyek is radikálisan jobbak. „Ha növekszik a félmillió forint feletti nyugdíjasok száma, akkor nem lehet arra számítani, hogy az árak és a szolgáltatások azokhoz fognak igazodni, akiknek a nyugdíja az átlagnyugdíj, 120 ezer forint körül van” – mond egy példát a felmerülő gondokra Hegyesiné Orsós Éva.
A csúcsnyugdíjak kérdése megosztja a nyugdíjas-társadalmat, s közben a nyugdíjas-érdekképviseletek a többi között a forráshiány miatt meggyengültek. Sorra szűnnek meg a nyugdíjasszervezetek, Hegyesiné Orsós Éva szerint a politika, a széthúzás már oda is beférkőzött.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
