Várhatóan több ezren nyilatkoznak még hétfőn arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok akarnak maradni. Azonban az öngondoskodásra szavazóknak sem árt tudni: aki idős korában is tartani szeretné megszokott életszínvonalát, csak akkor mehet biztosra, ha saját magának tesz félre.
Eddig mintegy 70 ezren döntöttek úgy, hogy „kiiratkoznak a nemzeti együttműködés rendszeréből” és az állami nyugdíjrendszerből, de az utolsó napok rohama alapján várható, hogy hétfőn, a határidő utolsó napján még több ezren nyilatkoznak. Az elmúlt hetekben rengeteg számítás, grafikon jelent meg arról, hogy mi lesz a maradókkal és a kiiratkozókkal, de ezek az adatok mind abból a feltételezésből indultak ki, hogy az elkövetkező 30 évben senki nem nyúl ezekhez a szabályokhoz. Még azt sem lehet tudni, hogy 2013-tól tényleg megadóztatják-e a nyugdíjakat, ugyanis az 1997-ben elfogadott jogszabályról mindenki elfeledkezett.
A pénztárak csak március 1-jén kapják meg a hivatalos adatokat arról, hogy melyik magánnyugdíjpénztárban pontosan hányan maradtak tagok, és csak ekkor derül ki, hogy hány szervezet marad talpon – nyilatkozta lapunknak a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Juhász Istvánné emlékeztetett: a törvény szerint legalább kétezer tag kell egy pénztár működéséhez, és a mostani becslések szerint a 18-ból 4-8 pénztár „éli túl” a kilépéseket. „Volt olyan pénztár, amelyik alig kampányolt (például a legnagyobb, az OTP Magánnyugdíjpénztár. Csányi Sándor OTP-elnök nem először állt be az Orbán-kormány mögé – a szerk.), de több kisebb pénztár igen aktívan próbálta maradásra bírni a tagjait, így lehetnek meglepetések. Bízunk benne, hogy mindenki maradni tud, aki január 31-én, az utolsó napon akar nyilatkozni” – mondta a főtitkár.
Aki nyugodt akar lenni az időskori megélhetése felől, annak jelentős vagyont kell felhalmoznia, nem számíthat csak az állami nyugdíjrendszerre – nyilatkozta lapunknak Solymár Attila gazdasági elemző, egy pénzügyi stratégiai cég vezetője. Akik azért bizonytalanok, mert maradtak a magánpénztárukban, és azok is, akik visszatértek az állami rendszerbe, csak akkor lehetnek biztosak, ha az életkoruknak megfelelő arányban tesznek félre egy bizonyos összeget. A szakember szerint egy 30 év alatti fiatalnak (nyugdíjas koráig) az életszínvonalára költött pénz (beleértve a rezsiköltségeket, de a mozijegyet is) legalább 10 százalékát kell félretennie, egy 30-40 évesnek a 15-20, egy 40-50 évesnek pedig akár már a 25-30 százalékát. Mivel az állami nyugdíjrendszer, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes pénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számla is a tényleges nyugdíjba vonuláshoz kötött, ha valaki például 55 évesen elveszíti az állását, és nem talál magának munkát, akkor az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig lényegében semmire nem számíthat. Ezért Solymár Attila szerint az öngondoskodás legbiztosabb módja az életbiztosítás: a tőketervezés célja, hogy az 50. születésnapját senki ne érje el úgy, hogy nem szerepel egy bizonyos összeg a számláján. Életbiztosítást legalább 100 ezer forintos éves befizetéssel és legalább 10 évre érdemes kötni. Ennyi idő alatt a befektetés 1,2-1,3-szorosa lehet a végső összeg, de ha valaki 20 évig vagy tovább fizeti, akkor tőkéjének akár a három-négyszeresét is visszakaphatja, miközben az állami nyugdíjrendszerben jelenleg nincs ilyen garancia. Lehet választani: egy összegben, vagy életjáradékként is kivehető a pénz.
„Ma egy fiatal akár 30 éves koráig is a szülei támogatására szorulhat, aztán a második 30 évében önfenntartó, és eddig természetes volt, hogy az élet utolsó harmadában megint a társadalom gondoskodjon a nyugdíjasokról. Csakhogy az állami nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában nem tartható fenn, a nyugdíjasok száma várhatóan folyamatosan növekszik majd, ezért a nyugdíjrendszer alapvető, gyökeres átalakításra szorul. A felosztó-kirovó rendszer bármilyen reformjának hatása csak 20-30 év múlva fejtheti ki hatását, és a reformelképzelésekről keveset lehet tudni, ezért az állami öregségi gondoskodás valóban nagyon bizonytalan. Az egyetlen megoldás az öngondoskodás, amely a gyakorlatban annyit jelent, hogy minden állampolgár elsősorban saját magára számíthat a jelenben is, és a jövőben valószínűleg még inkább. Még akkor is, ha 30 év múlva a társadalom többsége nyugdíjas lesz, így egyik majdani kormány sem engedheti meg, hogy az idősek éhezzenek” – fogalmazott Solymár Attila.
Erőltetett menet
A lakosság nagyobb része továbbra sem ért egyet a nyugdíjrendszer átalakításával, ám a magán-nyugdíjpénztári tagok jelentős többsége várhatóan áttér az állami nyugdíjrendszerbe – derül ki a Medián január közepén végzett országos reprezentatív felméréséből. A nyugdíjrendszert átalakító törvény elfogadásáról a megkérdezettek döntő többsége (93 százalék) hallott, az intézkedéssel azonban csak a válaszadók 37 százaléka ért egyet. Miközben novembertől egyre emelkedett a visszalépést valószínűsítők aránya, valamelyest enyhültek az eljárásmóddal szembeni ellenérzések, bár a maradni szándékozók személyes nyilatkozattételi kötelezettségét a többség továbbra sem tartja helyesnek. A leginkább érintettek véleményét jól jelzi, hogy azoknak, akik a magánrendszerben maradás felé hajlanak, de még nem nyilatkoztak erről, 84 százaléka helyteleníti ezt az eljárást.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
