Nyugdíjprémium: alul több kell

Szükség lenne arra, hogy a kormány a kisnyugdíjasoknak arányaiban nagyobb év végi nyugdíjprémiumot fizessen, azaz differenciálják ezt az amúgy törvény szerint járó juttatást – a többi között ezt javasolja a legnagyobb magyarországi idősszervezet, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke. Hegyesiné Orsós Éva lapunknak kifejtette: nonszensznek tartja, hogy akinek például 40 ezer forint a havi nyugdíja, az fele annyi, nagyjából 5-6 ezer forint prémiumot kaphat az év végén, mint akinek 500 ezer forint felett van az ellátása. (Utóbbiak egyre többen vannak, de pontos számokat nem tudni, ezzel kapcsolatos közérdekű adatigénylésünkre a Magyar Államkincstár nem reagált.)

A nyugdíjprémiumot 2009-ben, a Bajnai-kormány idején vezették be. Lényege, hogy ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, és a költségvetés hiánya is a tervek szerint alakul, akkor a növekedés eredményéből az idősek is részesülnek. Ilyenkor a 3,5 százalék feletti részt szorozzák meg a novemberi nyugdíj, de legfeljebb 80 ezer forint negyedével, azaz 20 ezer forinttal. Tavaly például a 4,1 százalékra tervezett gazdasági növekedésből vonták ki a 3,5 százalékot (0,6), és ezt szorozták meg a legfeljebb 20 ezer forinttal, ami 12 ezres egyszeri juttatást jelentett – legalábbis az idősek egy részének.

Csakhogy a rendszerrel több probléma van. Egyrészt 80 ezer forintos nyugdíj alatt ennél kevesebb prémium jut, aki a 28 500 forintos nyugdíjminimumra jogosult, annak a tavalyi példánál maradva mindössze 4275 forint – egész évre. Ez akkor, amikor a gazdaság jól teljesít, felháborítóan alacsony összeg, ami ráadásul nem épül be a nyugdíjba, ahogy az időnként osztogatott Erzsébet-utalvány sem – mondta Hegyesiné Orsós Éva. Szerinte a 80 ezer forint alatti nyugdíjaknál a prémium összegét legalább 20 ezerre kellene emelni, 80 ezer és az átlagnyugdíj, vagyis 130 ezer forint között nagyjából 15 ezres összegre lenne szükség, az átlagnyugdíj felett pedig mindenki a példában említett 12 ezer forintot kaphatná meg. „Majdnem 10 éve nem módosították a törvényt, márpedig, ha olyan jól megy az országnak, mint azt sokan állítják a kormányoldalon, akkor ezt el lehetett volna végezni. A jól teljesítő gazdaság eredményéből a nyugdíjasoknak is több járna” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tavalyelőtt és tavaly a nettó bérkiáramlás meghaladta a 10 százalékot, miközben az infláció 2-3 százalék körül alakult, ezzel pedig elképesztő módon nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok között, ráadásul a nyugdíjasokon belül is növekszik a jövedelmi szakadék. „Ez az igazi probléma, miközben a kormány azt próbálja bemutatni, hogy az egyszeri kifizetésekkel milyen jól járnak az idősek.”

Az idei, sőt már a jövő évi nyugdíjprémiumot is belengették kormányoldalon, a nyugdíjkorrekció viszont várhatóan elmarad. Ezt akkor kellene fizetni, ha az infláció az év elején becsült értéket meghaladná, idén azonban a pénzromlás belül lesz a januári, 3 százalékos nyugdíjemelésen. Ezzel kapcsolatban az a gond, hogy számtalan olyan termék van, amelynek az ára az átlagosnál jobban nőtt. A KSH augusztusi adatai szerint ilyen például a burgonya, a zöldség és a gyümölcs ára (14,5 százalék), a száraztésztáé (9,5) vagy épp a tojásé (7,5).

 

FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!