A tengeren túlról érkező jelzések dacára az európaiak bizakodók, és a transzatlanti kapcsolatok megerősítését várják Mike Pence amerikai alelnök vasárnap este kezdődő brüsszeli látogatásától.
Pence a legmagasabb rangú politikus, aki Donald Trump elnök január 20-i hivatalba lépése óta Európába látogat. A müncheni biztonságpolitikai konferenciáról érkező amerikai alelnök Brüsszelben találkozik a belga kormány, az Európai Unió és a NATO vezetőivel.
„Pence olyan politikus, akiben Trump teljesen megbízik, és akit száz százalékig támogat. Ezért komolyan kell venni minden mondatát, bármennyire is kialakulatlan még az új adminisztráció külpolitikai irányvonala” – mondta a Vasárnapi Híreknek Michal Baranowski, az amerikai German Marshall Alapítvány varsói irodavezetője. A szakértő szerint az alelnök azért látogat Európába, hogy meggyőzze a szövetségeseket: Washington számára továbbra is fontos a transzatlanti együttműködés.
Trump meghökkentette a partnerországokat, amikor azt jósolta, hogy az EU szétesik, a NATO-t pedig egy elavult szervezetnek nevezte. Baranowski azonban úgy látja, ezek a kampány hevében született retorikai fogások voltak, és az új amerikai kormányzat eddig egyetlen olyan lépést sem tett, amely Európa ellen irányult volna. Nem lazított az Oroszország elleni szankciókon, és nem hozott a kereskedelmi kapcsolatokat aláásó protekcionista döntéseket sem.
A Fehér Ház első, Európába küldött kárelhárítója James Mattis védelmi miniszter volt, aki a héten az Egyesült Államok szolidaritásáról biztosította a NATOszövetségeseket, feltéve, hogy ők is méltányos részt vállalnak a közös terhekből. Lapunknak nyilatkozó magas rangú NATOforrások szónoki fordulatnak nevezték Mattisnak az amerikai hozzájárulás „mérséklését” előrevetítő fenyegetését, de hozzátették: a tagállamoknak a tervezett 2024-es határidő előtt kell a GDP 2 százalékára növelniük védelmi kiadásaikat.
Ha Magyarországnak most kellene teljesítenie az előírást, akkor a jelenlegi összegnek csaknem a kétszeresét, 2,88 milliárd dollárt kellene költenie védelemre – állítja a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzése. A felmérés szerint Németországnak 30 milliárd dollárral, Olaszországnak pedig 18 milliárddal kellene többet fordítania a katonai költségekre. Az uniós tagállamok költségvetési hiányának meglódulásától tartó Európai Bizottság elnöke ezért sietett leszögezni, hogy az amerikai kéréseket nem kell feltétlenül teljesíteni. A fejlesztési és humanitárius célokra költött milliók is a biztonságot szolgálják – érvelt Jean-Claude Juncker.
HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!