Az Egyesült Államok alaposan beütötte a fejét saját adósságplafonjába. Költséges a bankmentés, a recesszió miatt kevesebbet fogyaszt a lakosság, s alig adóznak a vállalatok. De ne fogjunk mindent a válságra: az sem olcsó, hogy Amerika évek óta több fronton háborúzik, s Bush elnök elhíresült adócsökkentési programja is mostanra húzta ki a szőnyeget a költségvetés alól.
A kilencvenes évek végén még tisztes többletet mutatott az Egyesült Államok költségvetése. Aztán jött Bush elnök 2003-as adócsökkentési programja, ami mára egészen bicegőssé tette a költségvetést, lefaragva annak egyik lábát. Ráadásul a recesszió miatt a lakosság eleve kevesebbet fogyaszt, a vállalatok meg korántsem adóznak úgy, mint régen. De a hosszú évek óta, a világ több frontján vívott szakadatlan háborúzás sem olcsó mulatság. A költséges válságkezelés, a látványos bankmentés már csak hab a tortán.
Most az számít pozitív hírnek, hogy legalább még egy hétig(!) van elég fedezete az amerikai költségvetésnek. Más szóval, a következő víkendig még minden pénzügyi kötelezettségüket maradéktalanul teljesíteni tudják. Így legkorábban csak a következő hétvégén jöhet a részleges fizetésképtelenség, amikor Obama elnök csapatának döntenie kell, hogy az államkötvény-tulajdonosok, a hadsereg kiadásai vagy a veteránok nyugdíjkifizetései kapjanak elsőbbséget. Nagyjából borítékolható, hogy az állampapírok tulajdonosait első körben kifizetik, ők ugyanis az Egyesült Államok hitelezői, s ha egy csoportjuk nem kapná meg időben a jussát, akkor valóban csődhelyzet állhat elő egy hitelezői pánik nyomán. Az amerikai államadósság már május közepén elérte a 14 ezer 300 milliárd dolláros adósságplafont. Ennek a rögzített szintnek a megemeléséről folynak hónapok óta a törvényhozás két házában az éles politikai vitákkal és látványos kivonulásokkal tarkított tárgyalások. Megegyezés hiányában, augusztus 2. után nem bocsáthatnak ki újabb kötvényeket a lejáró adósság megújítására.
A Kongresszus egyik kétpárti(!) elemző csapata úgy számolta, hogy augusztusban 134 milliárd dolláros lyukat kellene befoltozni. Kézenfekvő az adósságplafon emelése, szóba jöhet a költségvetési kiadások nyírbálása és az adók emelése. Ezek a legkényesebb témák a tengerentúlon, nem véletlen, hogy nem jutottak már korábban egyezségre a képviselők és a szenátorok Obama elnökkel.
Az Egyesült Államok közeli csődjétől, persze, nem kell tartani. A rövid távú részleges adósságrendezést akár a jegybank szerepét betöltő Fed (Federal Reserve) is megoldhatja: a számtalan lehetséges trükk egyikeként például egyszerűen bevonhatja a mérlegében lévő tetemes államkötvény-állományt, több ezermilliárd dollár névértékű adósságlevelet vonva ki a forgalomból.
A fizetésképtelenséget tehát könnyen elkerülheti Amerika, de a leminősítését már aligha. Akárhogyan végződnek a hétvégén is folyó belpolitikai tárgyalások, a közeli napokban szinte bizonyos elveszít az Egyesült Államok egy A-betűt a sokat emlegetett, legendás „tripla A” adósbesorolásából. De sokat ettől se várjunk, hiszen a világgazdaság motorjának számító Kína, mellesleg az USA legnagyobb hitelezője, sem tud a „dupla A” minősítésnél jobbat felmutatni. Így Peking jobb híján üdvözölheti a „klubban”, a várhatóan lecsúszó, de hozzá hasonlóan, még így is kiváló osztályzatú Washingtont.
Megszavazta, majd elvetette
Megosztott az amerikai törvényhozás a költségvetési plafon felemelésének ügyében. A republikánus többségű Kongresszus megszavazta ugyan a szintén konzervatív házelnök, John Boehner által javasolt tervezetet, de néhány órával később a Szenátus, ahol a demokraták vannak többségben, elutasította azt. A Boehner-javaslat 900 milliárd dollárral csökkentette volna a kormány költségvetését tíz év alatt, és ugyanekkora összeggel növelte volna meg a hitelfelvételi korlátot. A demokraták szerint csak néhány hónapnyi haladékot nyernének ezzel, és utána újra hiány, és ezzel együtt vita keletkezne. Ráadásul a republikánusok azt is szerették volna, ha egy év múlva újra szavazhatnak a kérdésről és az alkotmányban is rögzítik a hitelfelvételi plafont, amit a politikai ellenfeleik és a Fehér Ház is hevesen ellenzett. Ezután a Szenátus elnöke, Harry Reid is benyújtott egy javaslatot, amelynek értelmében 2,2 milliárd dollárral csökkentenék az állami kiadásokat, és a költségvetési limitet 2,7 milliárd dollárra emelnék – ezt az elnök és pártja is támogatná. Annak ellenére, hogy Boehner és Reid elképzelése is több ponton egyezik – például mindketten tíz év alatt csökkentenék a kiadásokat, és elutasítják, hogy Obama a gazdagokat és a sikeres nagyvállalatokat további adókkal terhelné –, a két házelnök éles szócsatát vívott egymással, kölcsönösen azzal vádolva a másik felet, hogy kompromisszumképtelenségükkel csődbe taszítják az Egyesült Államokat.
(Sz. Á.)
AAA-rmageddon – e szójátékkal vezeti be elemzését az egyik nagy londoni pénzügyi cég, amely forgatókönyveket dolgozott ki az USA fizetésképtelenné válásának következményeiről. A legkevésbé valószínűnek tartott forgatókönyv az, hogy az amerikai kormány törlesztésképtelenné válik, és elveszti eddigi „AAA” adósminősítési státusát. Az alapeseti forgatókönyv szerint az USA nem lesz fizetésképtelen, még akkor sem, ha nem jutnak egyezségre keddig. A legkisebb kárt az okozná, ha az USA hosszú futamidejű adósságának „AAA” osztályzata „AA”-ra romlana.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
