Félretette az ellentéteket Barack Obama amerikai elnök, és három napon belül Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is tárgyalóasztalhoz ül, hogy a világ vezetőiként fontos politikai kérdésekben egységes álláspontot alakíthassanak ki.
Az USA–Kína kapcsolatokat az rontotta meg, hogy az év elején igen nagy valószínűséggel kínai hackerek hatoltak be a szövetségi kormányzat adatbázisaiba, és mintegy 22 ezer állampolgár adatait szerezték meg, közöttük olyanokat is, amellyel könnyen meg lehet zsarolni bizalmas állásban lévő tisztviselőket. Az adatlopás okozta sérelmeken – melyet Hszi amerikai látogatása során is tagadott – Obamának túl kellett lépnie, hogy szívügyéről, a klímaváltozás elleni harcról tárgyalhassanak. Az ENSZ Közgyűlésének nyitóünnepségére érkező Hszi Csin-pinget a Fehér Házban fogadta, és arról a 2017-ben indítandó programról beszéltek, amellyel Kína nemzeti szinten korlátozná a szennyezőanyag- kibocsátást. Mindez azért fontos Obama számára, mert a novemberben Párizsban tartandó ENSZ-klímacsúcson valami nagyot szeretne tető alá hozni, hogy egy hangos sikerrel zárhassa le az elnökségét. A környezetvédelem mellett gazdasági kérdésekről is tárgyaltak, például arról, hogy a Kínában működő amerikai cégek nagyobb jogbiztonságot és kedvezőbb működési feltételeket szeretnének.
Obama még nagyobbat sóhajthatott, mielőtt beleegyezett volna abba, hogy Putyinnal is négyszemközt tárgyaljon. Erre a Szíriában egyre növekvő orosz katonai jelenlét kényszerítette rá. A két ország kapcsolata a kelet-ukrajnai háború kitörése és a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozása után romlott meg. A légkör enyhülni kezdett az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás hosszadalmas tárgyalásai során, mert mindkét nagyhatalomnak érdekében állt, hogy a közel-keleti ország reaktorai nemzetközi ellenőrzés alá kerüljenek. De a találkozót azért nem volt annyira könnyű tető alá hozni, mert míg az amerikaiak az ukrán konfliktusról is értekezni szerettek volna, addig az oroszok hallani sem akartak erről. Végül az a rendkívül diplomatikus megoldás született, hogy főként Szíriáról beszélnek, és ha „jut rá idő”, akkor Ukrajnáról is. Azonban pénteken a szeparatisták felszólították az ENSZ-t és hét másik segélyszervezetet, hogy hagyják el Luhanszk megyének a lázadók által irányított részeit. Hogy ennek fényében Obamának és Putyinnak sikerül-e betartania a nehezen kialkudott napirendi pontokat, egyelőre nem tudni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!