2006-ban bezárták az ELTE-t a Hallgatói Hálózat elől, tegnap a Corvinusról tiltották ki őket. Ez ugyan egy másik Hallgatói Hálózat, de a név és a célok azonosak: egy országos, független hallgatói érdekképviselet létrehozása. Interjú K. Horváth Zsolttal, az ELTE egyetemi oktatójával.
– Miért pont Hallgatói Hálózat lett a nevük? Öt éve ugyanezen a néven szerveződött a HÖK alternatívájaként diákképviselet. Céljuk részvételi demokrácián alapuló demokratikus fórum létrehozása volt, ahol a diákságot érintő kérdéseket kívánták megvitatni. Ez a régi Hallgatói Hálózat folytatása?
– A 2006-os és a jelenlegi Hallgatói Hálózat (HaHa) között – az esetleges szimpátián túl – személyi összefüggés nincs, ugyanakkor a cél nagyjából ugyanaz, mint öt évvel ezelőtt volt: független és direkt hallgatói érdekérvényesítés kialakítása. A hallgatók egyre nagyobb részének elege van már a hallgatói képviselet látszatából, ezért a HaHa aktivistái úgy döntöttek, hogy a saját kezükbe veszik a dolgok alakítását: ne csak róluk beszéljenek, de velük is.
– Anno az ELTE – tervezett programja miatt – szó szerint elzárkózott a Hallgatói Hálózattól, most ugyanez történik a Corvinuson, a történelem megismétli önmagát. Mit gondol, mi az oka, hogy ma Magyarországon, ha valamilyen alternatív diákmozgalom indul meg, azt azonnal megpróbálják betiltani?
– A rektorok akkori és mostani döntését alapvetően a félelem vezérli. Ez valahol érthető, ugyanakkor módfelett abszurd is. Ha egyszerűen lefordítjuk, arról van szó, hogy az egyetem (itt és most a Corvinus) rektora és egyéb vezetői féltik az egyetemet a saját hallgatóiktól. Költői kérdés persze, hogy miért nem akkor féltik, amikor a hallgatók vizsgázni mennek. Azért, mert egy hierarchikus rendben gondolkodnak, mivel szerintük a hallgató feladata a hallgatás. A beszédtől félnek, attól a mozzanattól, hogy a diákjaik esetleg a saját kezükbe veszik saját jövőjük irányítását, tervezését.
– Tanárként szervezője egy hallgatói mozgalomnak. Ez sokakat meglephet.
– Az én fejemben nem oktatókra és hallgatókra oszlik az egyetem társadalma, hanem – oktatáspolitikai kérdésekben – egyetemi polgárokra, akik egyként az egyetem ügyének jobbításán dolgoznak. A vizsgán persze van tanár és diák, egyetempolitikai kérdésekben nincs.
– Mi a következő lépés? Mi a végső cél?
– A HaHa jelenlegi állapotában protestmozgalom; létrejöttének itt és most nem célja volt, hanem oka. Közvetlen forrása az a felháborodás volt, melyet a májusban kiszivárgott új felsőoktatási koncepció néhány megrendítően ostoba és ugyancsak destruktív egyetemátalakítási és -kinyírási terve okozott. Ebben a pillanatban az tartjuk a legfontosabbnak, hogy kialakítsunk vidéken és Budapesten, főiskolákon és egyetemeken egy olyan hálózatot, mely gyorsabban és hatékonyabban tudna reagálni az esetleges felsőoktatási reformokra, átalakításokra. Hosszabb távon természetesen nem csak a tiltakozás a célunk, hanem egy olyan alternatíva kidolgozása, mely a felsőoktatás működését tényleg hatékonyabbá és demokratikusabbá teszi. A hálózat szervezésének, kialakításának elsődleges célján túl tehát hamarosan ki kell alakítani egy olyan szakértői bizottságot, mely érdemben reagálni tud a felmerülő szakkérdésekre is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
