Foggal-körömmel ragaszkodik a kormány a megbukott egykulcsos adórendszerhez, egyelőre annak ellenére is, hogy a gazdagok maguk is elfogadhatónak tartanának egy őket sújtó szolidaritási adót.
A gazdasági növekedés lassulásával immár a kormány is szembesült. Elképzelhető, hogy késleltetik a jelenleg 1,27-szeres jövedelemszorzót jelentő szuperbruttó kivezetését, melyet a tavalyi adócsökkentési ígéreteinek sorába illesztettek. Kissé furcsa módon, de napirendre került a gazdagok különadója is.
A KDNP-s Pálffy István szerdán még azt mondta, kormánypárti képviselők beszélgetésein felmerült, hogy ideiglenes jelleggel szolidaritási adót vezetnének be, mivel az egykulcsos szja miatti kiesést kompenzálni kell. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője mindezt a „fantázia kategóriájának” nevezte, és közölte: „a foglalkoztatásnövelés és a gazdasági növekedés egyik sarokköve az egykulcsos adórendszer”. Erre pénteken már Pálffy is visszakozott.
Tőlünk nyugatra a milliárdosoktól jött a kezdeményezés: Warren Buffett, a második leggazdagabb amerikai véleményéhez csatlakozott a legendás devizaspekulációiról és alapítványairól ismert Soros György is. A napokban egyébként Cipruson és Olaszországban is döntöttek a szolidaritási adó bevezetéséről, Portugáliában és Franciaországban pedig tervezik azt. A magyar mágnások közül Széles Gábor nagyvállalkozó nyilatkozott elsőként arról, hogy tekintettel az ország helyzetére, szolidaritási adó bevezetésére lenne szükség.
A felvetéshez több tehetős magyar üzletember is csatlakozott.
Ennek ellenére legutóbb tízmilliárdos nagyságrendű bevételről mondott le az Orbán-kormány, és ismét a gazdagok kedvében járt a döntéssel. A Bajnai-kormány még igyekezett bezárni azt a kiskaput, amelynek segítségével megkerülhető volt a nagy értékű ingatlanok utáni illetékfizetés, de a Fidesz–KDNP-s parlamenti többség csendben szélesre tárta azt. Így július 15-től jelentősen változtak az ingatlantörvény szabályai. Az eredeti törvény szövege – vagyonátruházási illeték alá esik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész stb.) megszerzése – kiegészült azzal, hogy „ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratban megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele”.
Akárhogy is, a kormány szerdán első olvasatban tárgyalja a jövő évi költségvetési tervezetet. Az origo.hu információi szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 65, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 90 milliárd forintot is meghaladó többlettámogatási igénnyel hozakodott elő az egyeztetéseken, amely az ajánlotthoz képest 30-40 százalékos extra igényt jelent. A Policy Agenda elemzése szerint jövőre akár az 1300 milliárd forintot is elérheti az az összeg, ami a költségvetésből hiányzik. Ez pedig megszorításokat jelent.
Forint elleni spekulációval „kedveskedtek” ezen a hétvégén a Morgan Stanley londoni stratégái ügyfeleiknek. Szerintük a piaci pánik hatására a kelet-európai devizákból is kimenekülhetnek a befektetők, márpedig a forint térségi összehasonlításban különösen sérülékeny. A többi országhoz képest jelentős a rövid lejáratú külső adósságunk, miközben alacsonyak a devizatartalékaink, s a lakossági hitelválság miatt a belső kereslet pangása tartós lehet. Londonban ezért most a forint zuhanására játszanak. Amit a stratégák szerint a dollárral szembeni árfolyamgyengülésben lehet a legjobban „lekereskedni”. Eszerint a spekulánsoknak 188 forint körüli dollárárfolyamon érdemes beszállniuk, s ha a számítás beválik, akkor 220 forint környékén lehet zsebre tenni a profitot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
