Az életfogytig tartó szabadságvesztés is bekerülhet a készülő alkotmány szövegébe – jelentette ki Orbán Viktor, amikor felkereste a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, ahol az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívre adott válaszokat dolgozzák fel.
Az alkotmány tervezett szövegében nem szerepel az életfogytig tartó szabadságvesztés, a válaszadóknak viszont több mint 90 százaléka támogatja ezt – közölte a miniszterelnök. „Az embereknek fontos, hogy mi lesz Magyarország jövője” – jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy a mintegy 920 ezer visszaküldött kérdőív alapján hétfőn a parlamentben módosító indítványokat tesz a készülő alkotmány szövegéhez.
Céltalan és értelmetlen beemelni az új alkotmányba a tényleges életfogytiglant, ugyanis nincs visszatartó ereje – nyilatkozta lapunknak Bánáti János ügyvéd. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint cinikusan azt mondhatná: akinek nincs vesztenivalója, annak semmi sem drága. „Büntetőjogászként és védőként egyértelműen ellenzem. Ütközik az emberjogi egyezményekkel és a társadalom szempontjából is rossz, ezt már többféle kutatás is kimutatta. Nem lehet a bűnözőkre ezzel hatni, ugyanis aki indulatból, érzelemből öl, az nem mérlegeli az esetleges büntetés mértékét, számára az indifferens. Aki viszont komoly tervezéssel, előre megfontoltan követ el bűncselekményt, az csak azt mérlegeli, hogy megússza-e felelősségre vonás nélkül vagy sem. Olyan nem nagyon van, hogy azon gondolkodik: ha 30 évet kapok, akkor bevállalom, de 40-et már nem ér meg. A magyar társadalom téveszméje az, hogy ha egy törvény nagyon szigorú, akkor az a megfelelő, mert attól megnyugszanak” – magyarázza Bánáti.
Eközben az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság elküldte szakvéleményét. Eszerint túl gyors az új alaptörvény megalkotásának folyamata. A testület sajnálatosnak tartotta, hogy a költségvetési és adótörvényekkel kapcsolatban korlátozott maradna az Alkotmánybíróság jogköre. Abban egyetértett a kormánnyal, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki a taláros testülethez, de a bizottság támogatja, hogy az ombudsmanok is kérhessenek utólagos normakontrollt egy-egy törvény esetében. Ez az utolsó alkalom, hogy el lehessen kerülni, hogy az új alkotmány súlyos visszalépés legyen a jelenlegi alkotmányos helyzethez képest – reagált Sólyom László, volt államfő.
Szocialista védelem
Az MSZP választmánya azt kezdeményezi, hogy április 18., az új alaptörvény elfogadásának tervezett dátuma legyen a köztársaság védelmének napja – mondta a testület elnöke. Simon Gábor beszámolt arról, hogy a választmány állásfoglalást fogadott el, amely szerint a Fidesz–KDNP alaptörvény-tervezete és a mögötte lévő hatalmi szándék ellentétes az ország demokratikus hagyományaival, a magyar alkotmányossággal. Az MSZP szerint a kormánypárti javaslat idealizálja a Horthy-korszakot, és nem tükrözi a köztársasági eszme értékeit. A Fidesz–KDNP alkotmánytervezetét naftalinszagúnak nevezte, és úgy értékelte: az mintha nem a köztársaságot tekintené a legmegfelelőbb államformának, s helyette a húszas-harmincas évek berendezkedését tartja követendőnek. Hozzátette: meg kell védeni a köztársaságot a jelenlegi hatalomtól, „akár utcai akciókkal, demonstrációkkal is”.
Összefogás a köztársaságért
A szabadság minden híve közösen álljon ki az 1989-es alkotmány mellett, az Orbán-féle alaptörvény ellen a zárószavazást megelőző szombaton, április 16-án délután három órakor a Batthyány-örökmécsesnél – áll a Magyar Demokratikus Charta felhívásában. A Bauer Tamás, Debreczeni József, Márton László, Vágó István, Vitányi Iván szóvivők által jegyzett dokumentum az „Orbán-alkotmány" elutasítására szólít fel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
