A politikában számos oka lehet annak, hogy miért ábrándul ki egy szavazó a pártjából, és fordít neki hátat. A héten publikált közvélemény-kutatások a Fidesz visszaesését jelzik. Az erózió azonban minden mérvadó intézet szerint november óta folyamatos. A lapunkban most publikált kutatási eredmény egy új kétharmadról tudósít: a választók 68 százaléka szerint rossz irányba halad Magyarország.

 
Orbán Viktor

Utólag jól látható, hogy az Alkot­mánybíróság hatásköreinek csorbítása volt az a fordulópont, amikortól kezdve a Fideszt övező véleményklíma jelentősen megromlott. Ez még nem eredményezte a kormány népszerűségének radikális csökkenését, de az utóbbi hónapok napirendjét áttekintve világosan látszik: rendre olyan témák dominálták a mé­diát, amelyekben a Fidesz védekező pozícióba szorult.

Az Alkotmánybíróság melletti ellenzéki tüntetések után novembertől kezdve előbb a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása, majd a médiatörvény körüli hazai és nemzetközi botrány is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elromlott a hangulat a kormány körül. Az EU-elnökség botladozásai mellett februártól megérkeztek az igazán húsba vágó ügyek is, elég csak az egykulcsos adó alacsonyabb jövedelműekre gyakorolt hatásait vagy a Széll Kálmán-terv megszorító intézkedéseit említeni. A „minden napra egy rossz hír” érzetének kialakulása már könnyen elvezethet oda, amit a Szonda legutóbbi adatai jeleznek: a novemberi 50 százalékhoz képest márciusban már a választók 68 százaléka szerint mennek rossz irányba a dolgok Magyarországon. Az alábbhagyó lelkesedés tetten érhető a Fidesz még mindig hatalmas (mintegy 2,2 milliós) táborában is. A kormánypárti szavazók egyharmada sem elégedett a helyzet alakulásával. Az általános közhangulat romlásából kevés hasznot húztak eddig az ellenzéki pártok, viszont soha nem volt még példa arra, hogy a választások után egy évvel ilyen magas – a Tárkinál 45, a Szondánál 48 százalék – legyen a bizonytalanok aránya.

Az egyes ügyek külön-külön talán nem ingatták volna meg a jobboldal vezető erejének elsöprő népszerűségét, de a sok egymás után érkező kellemetlen téma sokakban összeállhat egy olyan képpé, hogy „itt valami nincs rendben”. A felmérésekből kiolvasható az is, hogy az idősek, az alacsonyabb társadalmi státusúak és a munkanélküliek körében terjedhetett el a leginkább ez a vélekedés – közöttük két hónap alatt 18-20 százalékponttal esett vissza a Fidesz.

Életszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy esetükben az Alkotmánybírósághoz és a médiatörvényhez hasonló, kevésbé „kézzel fogható” kérdéseknél még nem telt be a pohár, de a nettó fizetések csökkenése, a rokkantnyugdíjasokkal, a munkanélküli-segéllyel vagy a táppénzzel kapcsolatos bejelentések viszont megtették hatásukat. A materiális témák iránt fogékony, a Fideszhez valamelyest lazábban kötődő választók számára az utóbbi hónapok ügyei már alapot szolgáltathattak a kiábrándulásra. Úgy tűnik, a 2008-as szociális népszavazás új többsége kezdett el morzsolódni.

(A szerző a Policy Solutions igazgatója.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!