Íme, itt az első megszorító csomag. Szigorúan a lapzárták után, pénteken este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy melyik minisztériumnak mekkora összeget kell zárolnia az úgynevezett stabilitási tartalék számára. A végösszeg brutális: 250 milliárd forint.
Hogy mindezt honnan veszik el, arra tegnap lapzártánkig nem akart, vagy nem tudott válaszolni egyetlen tárca illetékese sem. Pedig nincs sok idejük kitalálni: a kormányhatározat tíz napot adott a minisztereknek annak eldöntésére, milyen programokat mondanak le, beruházásokat halasztanak el, milyen közcélra költenek kevesebbet. Ha megnézzük a tárcák költségvetési alfejezeteit, akkor különösen nehéznek tűnik a feladat. A Belügyminisztériumnak aligha van más lehetősége, mint a rendőrségtől elvonni ennek az összegnek a túlnyomó részét. Korábban ennél kisebb megszorítások is jelentős működési gondokat okoztak, miközben a kormányzati ígéretek ezúttal több rendőrről, jobb közbiztonságról szóltak. Még ennél is nehezebb a kihívás a humántárca számára. Az egészségügyi, nyugdíjcélú és oktatási kiadásoknak olyan a szerkezetük, hogy onnan év közben elvenni szinte lehetetlen. Könnyebben nyúlhatnak a kulturális célú, vagy például a fogyatékosokat segítő támogatásokhoz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az úgynevezett árkiegészítő támogatásokból, vagyis például a tömegközlekedési kedvezményekhez adott hozzájárulásból 10 milliárdot vág vissza a kormány, akkor talán mindenki számára egyértelmű: húsba vágó megszorítást jelent a kormánydöntés.
A közlönyben megjelent határozatnak van néhány érdekes része. Feltűnő például, hogy a kormány a saját kiadásain arányaiban is kevesebbet akar spórolni, az ilyen pénzekkel gazdálkodó közigazgatási és igazságügyi tárca viszonylag könnyen úszta meg a zárolást. Határozat szól arról, kiken tilos megtakarítani. E tekintetben az egyértelmű győztes: az egyház.
Matolcsy György nemzetgazdasági szerint ez a zárolás megvédi a magyar költségvetést az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől. A miniszter bejelentése szerint az alapot akkor használná fel a kormány, ha a gazdasági kockázatok „valódi gondot okoznak”.
Ez a 250 milliárd az első lépés. Hogy mikor jön, és mekkora lesz a következő, abban komoly a bizonytalanság. A piaci elemzők azt várták, hogy a február közepére ígért megszorító csomag részletei már a Fidesz–KDNP hétvégi frakcióülésén kiderülnek. De nem derültek ki. A kiszivárgott hírek inkább arra utalnak, a kormány nem készült el időben a tervekkel. Hol hamburgeradóról, hol e-útdíjról, hol járulékemelésről hallani, de a részletek továbbra is homályban. Most már mindenki a miniszterelnök holnapi parlamenti felszólalására figyel. Ha ott sem derülnek ki részletek, annak már komoly negatív hatása lehet a forint árfolyamára is.
Egyre több piaci szereplő vallja: több százmilliárdnyi megszorítás hiányozhat még a formálódó, 600 milliárdosként emlegetett kormányzati reformcsomagból. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter ráadásul úgy nyilatkozott: nem biztos, hogy elég. A Raiffeisen elemzői szintén arra jutottak, körülbelül 300 milliárd forint lehet eddig a csomagban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
