„Tisztelt képviselőtársamnak sosincs szerencséje az általa előadott tények és az igazság tekintetében” – mondta egyszer Sir Winston Churchill. „Ha van ember, akinek vajmi kevés köze van a benzin és a gázolaj árának alakulásához, akkor az a nemzetgazdasági miniszter” – mondta a héten a miniszterelnök szóvivője.
Arra a kérdésre, hogy a benzin árának kétharmadát kitevő adóterhek csökkentése felmerült-e, Szijjártó Péter azt válaszolta: eddig ezt nem kezdeményezte a nemzetgazdasági miniszter. Az Orbán-kormány ugyanakkor „nem emeli azokat az adóterheket, amelyek a benzin árát tovább emelnék”. Mondott mást is a szóvivő, mégpedig azt, hogy felkérik az alkotmányügyi bizottságot: találja vagy teremtse meg a Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, illetve szakminisztereik felelősségre vonásának jogi eszközeit. Ugyanis szerinte a volt miniszterelnökök nem tudtak kielégítő választ adni az államadósság emelkedésére. Jogászok egybehangzó véleménye szerint erre büntetőjogi tényállás nincs, visszamenőleges hatállyal pedig nem lehet elmarasztalni őket. Szijjártó az amerikai helyettes külügyi államtitkár véleményét is kommentálta. Thomas Melia arról beszélt, hogy az „egypárti” kormány arra használja fel kétharmados parlamenti többségét, hogy az alkotmány révén szilárdítsa meg a hatalmát, korlátozza a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítsa a jövő kormányait; példaként a médiatanácsot és az egyháztörvényt említette. A miniszterelnöki szóvivő reagálása: „a magyar emberek világosan és egyértelműen kifejezték az akaratukat tavaly tavasszal, amikor az ország megújítására és átszervezésére adtak világos felhatalmazást a kormánynak”.
Csatlakozott a kommunikációért felelős államtitkár is, aki szerint a kormány nem ért egyet Meliával, már csak azért sem, mert a kabinetet két pártból álló szövetség vezeti, az új alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz és standardokhoz, az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint „egy a demokrácián, a jog uralmán, és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre”, továbbá az Európai Bizottság szerint a médiatörvény összhangban van az európai jog- és normarendszerrel. Azt speciel nem említette meg Kovács Zoltán, hogy a Velencei Bizottság a sarkalatos törvények túl széles körű alkalmazása, az alkotmány preambulumában szereplő ellentmondások, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok, egyes testületek függetlensége, továbbá az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt is aggodalmát fejezte ki. Valamint azt sem említette, hogy az Európai Parlament határozatot hozott az új alkotmány módosítására, mert az összes alapvető polgári és szociális jogot egyértelműen védeni kell, és a médiatörvény módosítása után is a jogszabály sürgős felülvizsgálatára szólított fel. Magyarország is kritizálta az Egyesült Államokat a guantánamói fogolykínzások miatt – reagált az InfoRádióban Németh Zsolt külügyi államtitkár.
A meddő vitának Deutsch Tamás vetett véget: „Ki a f*sz az a Thomas Melia?” – kérdezte Twitter-oldalán az Európai Parlament képviselője. Innentől ugyanis mindenki vele foglalkozott, amit az origo.hu-nak adott interjújában úgy kommentált: ez a humor egyik formája. Arra a kérdésre, hogy volt-e szó a Fidesz vezetői körében a bejegyzéseiről, úgy válaszolt: „legfeljebb négy-, hat- meg nyolcszemközti beszélgetéseken került szóba, ha találkoztunk, és kacagtunk rajta”. Mellesleg az [origo] derítette ki azt is, hogy a rendszerváltás idején az új magyar pártokat, köztük a Fideszt segítette Thomas Melia.
Végül egy szokványos hír a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) háza tájáról: Schmitt Pál V. Harald királynak címezte a norvég tömegmészárlás utáni részvétnyilvánítást, de a KEH honlapján V. Harold szerepelt. Miután a sajtó felhívta a figyelmet a tévedésre, kijavították a hibát. Azok a meghívók viszont minden szerkesztőségbe megérkeztek, amelyek szerint az államfő „részt vesz a 26. Formula 1. Magyar Nagydíjon”. Az ma derülhet ki, hogy hányadik helyről indul, de az első „helyezetnek” – így, egy t-vel – járó díjat ő adja majd át.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
