Orbán Viktor miniszterelnök 100 milliárdos költségvetési lyukról beszélt sajtótájékoztatóján, ami szerinte abból adódik, hogy a tervezett 3 százalékkal szemben csupán 2 százalék környékén lesz idén a gazdasági növekedés.
Nagyjából 90-120 milliárdosra tehető a tervezettnél 1 százalékkal alacsonyabb gazdasági növekedés okozta költségvetési lyuk – vélekedett Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője, hozzátéve: ennél nagyobb extra hiányra várhatóan nem kell számítani, miután a lassulás jó része a külső kereslet visszaeséséből adódik. Márpedig az exportágazatok gyengélkedése főként a kisebb jelentőségű társasági adó csökkenésében jelentkezik, a költségvetés szempontjából sokkal kiemeltebb áfa-bevételeket kevéssé érinti.
Az idei költségvetés foltozása szempontjából szinte csak a kiadási oldal kurtítása jöhet szóba, miután a bevételek szerkezetének változtatása a törvénykezés átfutási ideje miatt ebben az évben már alig hatna. Talán még az infláció alultervezettsége rejthet némi államháztartási tartalékot. A kiadások közül elképzelhető a beruházási projektek elhalasztása.
Leépítések is szóba kerülhetnek, de a végkielégítések miatt az idei költségvetés helyzettét ez igazából nem javítaná. Az is lehet, hogy kifizetéseket a jövő évre csúsztat át a kormányzat, vagy esetleg az adósság-átvállalásokból (MÁV, BKV, PPP-konstrukciók) halaszt.
Őszi megszorítások
A múlt hét óta tudott, hogy az Európai Unió szégyenpadjának számító, úgynevezett túlzott deficit eljárás miatt már eleve is drákói megszorításokat tervez őszre a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium által Brüsszelnek küldött dokumentum szerint még az idén eltörlik a nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugállományba vonulás jogcímeit, átalakítják a gyógyszerkasszát, államadósság-plafont vezetnek be, emelik a dohánytermékek adóját, s megadóztatják a magas cukor-, só- és koffeintartalmú élelmiszereket.
Titokzatos vásárlók veszik a magyar államadósságot
Hetek óta titokzatos – nagybani(!) – vásárlók tartják izgalomban az állampapírpiacot. A kormány által beharangozott kínaiakat csak őszre várják, ők tehát nem lehetnek. Az államadósság-kezelő és a jegybank pedig nem hajtott végre piaci intervenciót. Talán a kockázatossá vált görög és portugál kötvényeiket eldobáló amerikai befektetők találhatták meg a magyar „adósleveleket”. Nem véletlenül találhattak rá a magyar államadósságra a Dél-Európából menekülő befektetők. A nulla közeli kamatok világában a 6 százalékos magyar alapkamat és a 3 százalékos hazai infláció „együttállása” azt jelenti, hogy szinte már extra reálhozamot lehet elérni Magyarország államkötvényein. Az erőteljes, gyakran erőszakos kereslet a kamatcsökkentési spekulációkra is épít. Eszerint most érdemes zsákolni a magyar állampapírokat, mert ha kamatot vág a jegybank, csökken az új kibocsátású papírokkal elérhető hozam, míg a mostaniak árfolyama jelentősen megemelkedhet a másodlagos piacon.
A Monetáris Tanács kedden dönt a jegybanki kamatról, s bár az elemzők többsége kamattartást vár, a lassuló pályára álló infláció valóban táplálhat kamatvágási várakozásokat, hiszen a Magyar Nemzeti Bank legfőbb feladata az infláció kordában tartása.
F. J.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
