Radikális pálfordulást hajtott végre Orbán Viktor a héten: a Financial Timesban és az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatón is a versenyképességet erősítő, a hiány lefaragásához hozzájáruló, áldozatokat kívánó, de szükséges intézkedésekről beszélt többes szám első személyben. Kivétel nélkül olyan döntésekről, amelyeket elődei hozták meg és maga, illetve pártja éles szavakkal támadott és nem szavazott meg.
„Magyarország… élenjáró volt: 2010-ben többet tett az államháztartási hiány és az államadósság lefaragásáért, mint bármely más európai ország” – írta Orbán Viktor a héten a tekintélyes Financial Timesban. A miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta a fenti eredményekhez vezető lépéseket is, így többes szám első személyben: „felemeltük a nyugdíjkorhatárt, elvontunk egyhavi nyugdíjat, emeltük az áfát és a GDP egy százalékát meghaladó minisztériumi elvonást hajtottak végre”. Kis bökkenő, hogy ezen intézkedések az előző szocialista kormányokhoz kötődnek, Orbán és a Fidesz egyiket sem szavazta meg, viszont helyenként brutális szavakkal illette miattuk az előző kormányfőket és választási kampányát is ezek elutasítására építette.
A nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történő emelését 2009. február 16-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelentette be a parlamentben, csakúgy, mint az áfaemelés szükségességét. A végrehajtás utódjára, Bajnai Gordonra maradt. A Bajnai-kormány volt kénytelen eltörölni a 13. havi nyugdíjat és a 13. havi bért, a közszférában a nevéhez kötődik a Gyurcsány-kormány alatt elkezdett minisztériumi takarékosság folytatása is.
A Bajnai-kormány válságkezelő programjáról ezt volt a Fidesz álláspontja: „a megszorításokban való gondolkodás az országot a pénzügyi és a szociális összeomlás irányába löki”. Ma már versenyképességről beszélnek. Arra a kérdésre pedig, hogy mit tesz a Fidesz, ha a Bajnai-kormány elkezdi megvalósítani programját, Szijjártó Péter akkor még ellenzéki szóvivőként azt mondta: tiltakozni fognak, és nem fogják megszavazni ezeket a javaslatokat az Országgyűlésben. Így is tettek.
A 13. havi nyugdíj eltörléséről, amelyről Orbán most, mint a versenyképesség és a hiány lefaragása érdekében tett szükséges lépésekről beszél, ellenzéki pártvezetőként élesen ellenzett. – Mindent megteszek annak érdekében, hogy ne kelljen elvenni – mondta 2009 márciusában. Szóvivője, Szijjártó Péter pedig úgy nyilatkozott: a 13. havi nyugdíj megszüntetését semmilyen költségvetési és gazdasági kényszer sem indokolja.
A köztisztviselők 13. havi bérének eltörlését is élesen elutasította a Fidesz. Répássy Róbert, ma államtitkár, akkor ellenzéki frakcióvezető-helyettes azt mondta: ez egy brutális megszorítás, ordító igazságtalanság, amihez semmilyen erkölcsi alapja sincs a kormánynak. Ami a nyugdíjkorhatár emelését illeti: a Fidesz a korhatáremelés visszavonását követelte.
Az áfaemeléssel szemben a Fidesz törvénymódosító javaslatot is benyújtott, amelyben kezdeményezték, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen 5 százalékra. Kormányra kerülve ilyen javaslatokat nem tettek az Országgyűlésnek.
Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere Orbán Viktor pálfordulása kapcsán a VH-nak elmondta: a többes szám első személyben tett megfogalmazást jóindulattal úgy értelmezte, hogy a jelenlegi miniszterelnök az ország nevében beszélt. – Az egész országot képviselő miniszterelnöknek be kell mutatnia a külvilágnak Magyarország nehéz intézkedéseit, amelyeket sikeresen véghez vitt – mondta a volt pénzügyminiszter.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
