Tíz év után először hazánkba látogat a dalai láma. Budapesten a Papp László Sportarénában szeptember 18-án és 19-én előadás-sorozatot tart, mely során a buddhista elméletben laikus közönség úgynevezett „nyilvános tanításban”, a buddhista fogalmakban, gyakorlásban jártasabbak pedig „buddhista tanításban” részesülhetnek.
Cser Zoltán, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója lapunknak elmondta, körülbelül tizenötezer fős buddhista közösség él ma Magyarországon, a hívők huszonöt kisebb egyház, alapítvány és gyakorló közösség közül választhatnak. Ezeknek a szervezeti egységeknek más-más tanítója és különböző gyakorlatrendszere van, így némi keresgélés után mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb állót. A buddhizmus nem követel „teljes” életet, a hívők általában a napi életritmusukhoz tudják igazítani a vallás gyakorlását. A közösségek tagjai összeegyeztetik a munkájukkal a közösségben eltöltött idejüket, illetve részt vesznek időnként ún. elvonulásokon is, amelyek akár külföldre is elszólíthatják a híveket, attól függően, a tanító hol tart éppen előadást. Tan Kapuja Buddhista Főiskola államilag akkreditált intézmény, melynek jelenleg 450 hallgatója van. A különböző vallási, filozófiai és etikai kurzusok mellett a diákok részt vehetnek buddhista gyakorlatokon és meditációkon, illetve elsajátíthatják például a tibeti, japán vagy akár a szanszkrit nyelvet is.
Míg tíz évvel ezelőtt Orbán Viktor buddhista kendőben üdvözölte, jövő heti látogatásakor nem fogadja a dalai lámát. A miniszterelnök és a buddhista vezető sajtósai is úgy nyilatkoztak, hogy „a találkozó nem szerepel a programban”. Az ok mindenképp Kína egyre növekvő hatalmában keresendő. Orbán egy februári beszédében azt mondta, hogy „Magyarországnak is tudnia kell, hogy bár európai uniós tagországként nyugati zászló alatt hajózik, a világgazdaságban ma keleti szél fúj.” (Sz. Á.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
