"Tisztátalan választás! Na és?" - Komoly problémák merültek fel az április 6-án tartott, magyarországi országgyűlési választás tisztaságával kapcsolatban. Erre jutott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), frissen elkészült jelentésük 27 pontban bírálta a rendszert. A szervezet a magyar állam meghívására küldött tavasszal választási ellenőröket hazánkba.
A következő szempontok szerint bírálták a választást:
Törvénykezés: A Fidesz által elfogadott új választási törvény az EBESZ szerint összességében negatív változást hozott. Emellett bírálták azt is, hogy a kormány elégséges társadalmi konszenzus nélkül fogadta el azt. Választókerületek: Felmerült a gyanú, hogy a Fidesz saját politikai érdekei mentén rajzolt választási körzeteket.
Kampányfinanszírozás: Az EBESZ nem tartja átláthatónak a kampányfinanszírozási rendszert, sem utólag hitelesen elszámoltathatónak a pártokat.
Töredékszavazatok: Hat plusz képviselőhöz jutott a Fidesz–KDNP a győztes egyéni jelöltek után járó töredékszavazatoknak köszönhetően – az EBESZ szerint ez sem méltányos eljárás. Kisebbségek: Egyetlen kisebbségi jelölt sem tudott mandátumhoz jutni az új parlamentben.
Külhoni szavazatok: Könnyebben szavazhattak a határon túli magyarok, mint azok, akik csupán külföldön dolgoznak, de az anyaország állampolgárai – ezzel sérült az egyenlőséghez való jog.
Felügyelet: A választást felügyelő hatóságok tagjainak kiválasztásába egyedül a Fidesz, vagyis a kormánypárt szólhatott bele.
Kampány: A magyar sajtót erősen elfogultnak tartja a szervezet. Ennek egyik oka, hogy több nagy sajtótermék kormány közeli üzletemberek kezében van, a másik pedig, hogy az állami hirdetések rátelepszenek a hazai reklámpiacra, az sem segített a helyzeten, hogy a kereskedelmi tévékből gyakorlatilag kitiltották a politikai tartalmú hirdetéseket. Az EBESZ szerint az állami propaganda is a Fidesznek kampányolt, ami viszont sérti a demokratikus európai jogok alapvető feltételeit.
Sok a férfi: Aggályosnak találta a szervezet, hogy nagyon alacsony volt a női jelöltek száma, a parlamentbe került képviselőknek pedig kevesebb mint egytizede nő.
Volt azért pozitívum is: az EBESZ szerint legalább a választás napján (erre a napra voltak ők is meghíva) minden korrekt módon volt levezényelve.
„Ez egy fifikás, régi módszer: nem a választás napján kell csalni, már sokkal hamarabb be kell biztosítani magunkat” – magyarázta Tóth Zoltán. A választási szakértőt egyáltalán nem lepte meg az EBESZ jelentése, de a végkövetkeztetéseit mélységesen lesújtónak találja.
„Gyakorlatilag Fehéroroszországgal kerültünk egy platformra. Bár jogi következménye egy ilyen jelentésnek nincs és nem is lehet, erkölcsi szempontból Magyarország, illetve a magyar választási rendszer megsemmisült. Hitelességét vesztette az állam, illetve annak kormánya, amely újraírta a választási törvényt. És mindezt úgy, hogy a hazai választási hatóságok szerint egyáltalán nem történt semmilyen visszaélés, és minden a lehető legnagyobb rendben ment” – hívta fel a figyelmet Tóth Zoltán.
Hogy konkrét következményei lehetnek-e az EBESZ jelentésének?
„Annyiban igen, hogy mostantól egyáltalán nem vesznek majd komolyan minket. De hogy konkrét példát is mondjak: kötve hiszem, hogy ezután bárhová meghívnák Magyarországot egy választás nemzetközi megfigyelőjének...” – Tóth Zoltán szerint tehát ha kézzelfogható következményei nem is lesznek ennek a jelentésnek, hazánk jó időre a nemzetközi politikai élet perifériájára szorulhat.
Az MSZP szerint a jelentés azt igazolja, hogy nem legitim a Fidesz kétharmada. A szocialisták szerint a tisztességes választások hiánya az egész törvényhozási ciklusra árnyékot vet. Az Együtt-PM szerint sem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentést, illetve annak kritikáit. Ezért az önkormányzati választás után a párt pontról pontra módosító javaslatokat fog benyújtani a választásokra vonatkozó jogszabályokra vonatkozóan az EBESZ jelentése és az önkormányzati választás tapasztalatai alapján – közölték.
Rendkívüli ülésen tárgyalja az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának szabályait. Ellenzéki országgyűlési képviselők beadványa alapján kell mihamarabb döntést hozniuk arról, hogy alkotmányellenes-e a Fővárosi Közgyűlés új választási módja, amely alapján a fővárosi polgárok nem szavazhatnának területi pártlistákra, a közgyűlésbe választott képviselők helyett pedig kerületi polgármesterek, illetve a főpolgármester-jelöltek kompenzációs listáján szereplők ülhetnének be a testületbe.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
