– Meglepetés nem várható az orosz parlamenti választásoktól – nyilatkozta Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Vasárnapi Híreknek. A választáson, amelyet ma tartanak, szinte biztos, hogy ugyanaz a négy párt kerül be a törvényhozás alsóházába, mint 2007-ben.

 
Tapétacsere: Putyin fel, Medvegyev le (fotó: Eduard Kornienko, Reuters)

A hatalomban lévő Egységes Oroszország Párt a szavazatoknak valamivel több mint 50 százalékát kapja majd, míg az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja, a nacionalista Liberális Demokrata Párt és a szociáldemokrata jellegű Méltányos Oroszország a várakozások szerint a 16 és 10 százalék közti sávban teljesít, úgy hogy együttes teljesítményük meghaladja a parlamenti mandátumok harmadát.

– Az Egységes Oroszország a 450 fős törvényhozásban körülbelül 260 képviselői helyhez jut, ami jelentős veszteség az előző ciklushoz képest, mert ezzel a teljesítménnyel csak egyszerű és nem minősített többségük lesz a dumában. Ugyanakkor ennek nincs különösebb politikai kockázata, mert az elnöki vétót csak minősített, azaz kétharmados többséggel lehet feloldani, de ilyen alkotmányos többség az elnöki hatalommal szemben biztosan nem jön létre – mondta Sz. Bíró Zoltán, aki szerint legfeljebb csak az kétséges, hogy a hatalom helyi képviselői milyen mértékben avatkoznak be a „végeredmény kialakításába”.

– Ha meg is teszik, nem valószínű, hogy ez kétharmados többségre húzná fel a hatalompárt eredményét. Erre pillanatnyilag nincs szükség. 2007-ben is csak valószínűleg azért volt, mert a „tandemokratikus” rendszerben az Egységes Oroszország alkotmányos többsége biztosítékul szolgált Putyinnak, hogy politikai dublőre, Medvegyev ne tudja őt elmozdítani. Oroszországban továbbra sincs széles körű tiltakozás a putyini rendszerrel szemben, ám egy újabb parlamenti kétharmadot már a társadalom jelentékeny része tekintené manipuláltnak és illegitimnek. Épp ezért ezt felesleges lenne most megkockáztatni – véli a szakértő.

– Oroszországban azonban már nincs szükség erre, mert 2004 után mind a párttörvényt, mind a választási törvényt úgy alakították át, hogy a komoly politikai kihívást jelentő pártoknak eleve nincs esélyük a parlamentbe kerülés feltételét jelentő 7 százalékos küszöböt átlépni. Ma már a részvételi kedv sem jelent gondot, miután e változtatások során eltörölték az érvényességhez szükséges részvételi küszöböt. Egyébként a közvélemény-kutatások előrejelzése szerint a választásra jogosultak közel 60 százaléka fog szavazni – mondta Sz. Bíró Zoltán.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!