Több mint száz praxissal nőtt a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek listája mindössze három év alatt. A fiatalokat nem sikerült kellően motiválni arra, hogy az akár 5-10 éve állandó háziorvos nélkül maradt településeken vállaljanak munkát. Jelenleg 341 körzet üres, de félő, hogy az elöregedés miatt pár éven belül több mint 2000 praxis sorsa lesz kérdéses.

 

„Csak egy receptért jöttem”, „Beutalóért lépnék be”, „Nekem csupán egy lelet kellene” – gyakran elhangzó mondatok, amivel a betegek próbálják kikerülni a nem ritkán 2-3 órás várakozást a háziorvosnál. Kifogások, amik ugyan indokolhatják, hogy valaki ne rostokoljon ennyi időt, de attól még bosszantóak lehetnek az ücsörgőknek-ácsorgóknak. Mégis, ők a szerencsések, hiszen legalább van kihez fordulniuk, ha egészségügyi problémájuk van.

Tíz éve üres praxisok

Az országban ugyanis riasztó gyorsasággal emelkedik a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma. A legfrissebb adatok szerint 341 tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen körzet van Magyarországon. Alig két hónap alatt 17 körzettel duzzadt a lista. Az elmúlt három évben pedig több mint száz új körzet vált tartósan betöltetlenné. 2015 júliusában ugyanis még „csak” 231 ilyen praxis volt, 2017 augusztusában ez már 317-re emelkedett, idén júniusban pedig 324 volt – derült ki az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataiból készített összesítésünkből.

Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a legrosszabb a helyzet. Békés megye esetében több településen már 2011-2012 óta nincs háziorvos; nehéz helyzetben van például Vésztő, Tótkomlós vagy Battonya. Ennél is súlyosabb állapotok uralkodnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol nyolc olyan települést is találtunk, ahol 2005 óta nincs állandó háziorvos, és idén került fel a listára Hejőkeresztúr és Sajószentpéter.

Húszmillió forint sem motivál

A tartósan betöltetlen körzetek vállalására anyagi támogatással próbálja ösztönözni az orvosokat a kormány, több-kevesebb sikerrel. Akár húszmillió forintos letelepedési támogatást is kaphat az a nyertes pályázó orvos, aki hat évre ilyen praxist vállal. Ám a több éve működő program során sosem sikerült felhasználni a rendelkezésre álló keretösszeget, nagyon kevés a jelentkező.

Az egyszeri támogatás tehát messze nem minden, a szakma szerint rendszeres, és a kórházi mellett is versenyképes jövedelemre lenne szükség. A  probléma azért is égető, mert Magyarországon a háziorvosok kétharmada nyugdíjaskorú vagy öt éven belül az lesz, így 2200 praxis sorsa kérdéses.

Teher a bérek növelése

„A forráshiány állandó probléma az ágazatban. Magyarországon a legtöbb beteg a háziorvosi rendelőkben fordul meg, legnagyobb részük ellátást is ott kap. A kórházi kassza nagysága mégis hétszerese a háziorvosénak” – mondta Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (Fakoosz) elnöke a csütörtökön rendezett „Egészségügy öt dimenzióban” című konferencián.

Négy év alatt több százezer forinttal növelték ugyan a háziorvosok bevételeit, de a növekvő kiadások miatt ez nem annyira jelentős bővülés, mint azt szerették volna. Ráadásul egyre nyílik az olló, vagyis folyamatosan növekednek a különbségek a bérek között. A kórházban dolgozó orvosok és nővérek keresete jelentősen emelkedett, ami nehezít a háziorvosok dolgát. Hiszen ahhoz, hogy ne maradjanak nővér nélkül, a praxisoknak jóval többet kell fizetni, különben a kórházba mennek dolgozni. Selmeczi Kamill jelenleg két nővérrel dolgozik, mint mondta, nem könnyű kigazdálkodni nekik a versenyképes jövedelmet. „Lassan közelítünk az első 100 naphoz, így mérlegre lehetne tenni, hogy mi is történt az új kormány megalakulása óta az egészségügyben. Sajnos az látható, hogy évek óta ugyanazok a témák, amelyekkel foglalkozni kellene, de mégsem sikerül.”

Zátonyra futott kezdeményezések

A háziorvosi ellátás esetében különösen rossz a helyzet, ha a tervek megvalósulását nézzük. Évek óta csúszik például a sokszor beharangozott új törzskartonrendszer bevezetése és az úgynevezett kollegiális rendszer kialakítása is. Utóbbi azt jelenti, hogy az alapellátásban dolgozó háziorvosokat, házigyermekorvosokat és a fogorvosokat területi, megyei és országos vezetők ellenőriznék. Az új rendszer indulását 2017 őszére ígérték, de azóta sem valósult meg. Nemrégiben a Weborvos írt arról, hogy bár miniszteri rendelet szabályozta a hálózat kialakítását, ismét egyéves várakozás következhet. Pedig a szakma szerint ez egy igényelt és jó koncepció is, aminek bevezetését 2015-ben már törvénybe is foglalták, de a megvalósítás forrásigényes. Ez lehet az egyik oka a csúszásnak.

A törzskartonnal kapcsolatban a Vasárnapi Híreknek Selmeczi Kamill ugyanakkor arról beszélt: ez egy szerencsétlen kezdeményezés. Semmiféle előnnyel nem járna, de lassítaná a háziorvosi munkát és olyan bizalmas adatokat is kérnek, ami nem tartozik senki másra, csak az orvosra és a betegre.

Minimum egymillió forint

A törzskarton és a kollegiális rendszer mellett a praxisközösségek kialakítása is gödörbe került. Ennek a lényege az lett volna, hogy azonos tudású háziorvosok közös szakmai és népegészségügyi háttértámogatással, például gyógytornásszal, dietetikussal, egészségfejlesztővel dolgozzanak együtt. Erről élénk vita zajlik a szakmában, Selmeczi Kamill szerint azonban egyedül a háziorvoshiányra jelenthet valamiféle megoldást. A jelenlegi finanszírozás azonban nem elegendő, sokkal több pénz kell ennek a megfelelő működéséhez.

Kiemelte azt is: el kell érni, hogy olyan összeget kapjanak a háziorvosok, amiből a nettó egymillió forint jövedelem kigazdálkodható, ha ez nem valósul meg, akkor idővel nem lesz háziorvos és összeomlik a rendszer. Erre pedig nem is kell évtizedeket várni, hiszen sokan az utánpótlás hiánya miatt most is 70-80 évesen praktizálnak.

 

FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER

 

ROSSZ KILÁTÁSOK. Arról, hogy mi történik azokkal a betegekkel, akik olyan településen élnek, ahol nincs állandó háziorvos, korábban már írtunk. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevényen például Kerekes Ferenc boltvezető arról beszélt a VH-nak: nincs színház, uszoda, kevés a lehetőség a szórakozásra is, emiatt sem vonzó a település a fiatal orvosoknak. Szóba került az is, mi történik, ha valakinek azonnali segítségre van szüksége például egy szívroham miatt. A kilátások nem jók. Sok időbe telik, míg kiér oda az ügyeletes orvos vagy elérnek a 13 kilométerre fekvő Kunszentmártonra, van, aki ezt nem éri meg. Autója ugyanis nincs mindenkinek, gyalog vagy biciklivel járnak az emberek. A szomszédos, körülbelül 1600 ember lakta Csépán sem sokkal jobb a helyzet, ott négy éve nincs állandó háziorvos. A településre heti három napra jár egy helyettesítő orvos.

Címkék: orvoselvándorlás

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!