Évi 720 milliót szánnak a rezidensek ösztöndíjára; a külföldre távozott orvosok keresetének egy részét osztják fel a 600, idén diplomázó szakorvosjelölt között. Emlékezetes: tavaly a gyógyszergyártók 25 milliárd forint különadót vállaltak volna önként, ha a pénzt az egészségügyi dolgozók béremelésére fordították volna. A kormány azonban 50 milliárdnyi adót vetett ki a gyártókra, hogy a hiányt csökkentsék.
A kabinet a múlt héten döntött – az érintettekkel való egyeztetés nélkül – arról, hogy öt éven át havi százezer forintot kapnak azok a szakorvosjelöltek, akik vállalják, hogy tíz évig Magyarországon dolgoznak és nem fogadnak el hálapénzt. Aki mégis idő előtt távozna, annak 30 napon belül kamatostul kell visszafizetnie a felvett pénzt. A kabinet Markusovszky Lajos orvosról, a 19. századi egészségügy reformjának fő szorgalmazójáról, Semmelweis barátjáról nevezte el az ösztöndíjat, amelyre – s a rezidensképzésre – ezentúl nem évente egyszer augusztus 1-jéig, hanem folyamatosan, egész évben lehet pályázni.
Szakorvosok szerint az ötlettel a kormány állandósítja a szakemberhiányt és még bérfeszültséget is kelt: vidéki kórházi főorvosok havi 240 ezer forintos bérrel mentek tavaly nyugdíjba.
A rezidensek esetében pedig, ha lejár a szerződött idő, ugrik a pénz, folytatódik az alacsony közszolgálati bértáblás pályakezdés. A szakma mindezek után csuklóból utasította el az ajánlatot, a rezidensek fenntartják: letétbe helyezett felmondóleveleiket az év végén tömegesen adják be. Szóval: tüneti kezelés az egész, a megoldás a teljes, folyamatos egészségügyi bérrendezés lenne ápolóstól, orvosostól. Nem egy olyan kórház van jelenleg is, ahol már tudnának pótlékot fizetni, de az intézmény vezetése nem meri lehívni a rezidenstámogatást, hogy ne legyen bérfeszültség.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
