Lezárult a szakorvosjelöltek Markusovszky Lajos ösztöndíjára és a szakgyógyszerészjelöltek Than Károly ösztöndíjára – mindkettő havi nettó 100 ezer forintos – kiírt pályázat. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) e heti adatai szerint az egészségügyi államtitkárság által meghirdetett program 620 helyére mindössze 141-en jelentkeztek.
A szakorvosi vagy szakgyógyszerészi képzésüket kezdő fiatalok öt évig havi százezer forint támogatást kaphatnak, ha vállalják, hogy legalább az ösztöndíjjal támogatott időszak kétszereséig – akár tíz évig – a magyar állami egészségügyben dolgoznak majd, és nem fogadnak el hálapénzt. A tárca terve, hogy kiterjesztik a programot azokra, akik még idén, de augusztus 20. után teszik le a záróvizsgát, s azokra a rezidensekre is, akik még legalább 3 évig részt vesznek a szakorvosképzésben.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke úgy vélekedett: bár az ösztöndíjprogramnak vannak előnyei, de az orvoselvándorlás megállítására alkalmatlan. De miért is jelentkezett az ösztöndíjprogramba, aki pályázott, s miért nem, aki nem?
Az EEKH honlapján már kedden közzétették a szakgyógyszerész-jelölti ösztöndíjra sikerrel pályázó 16 rezidens neveit. Köztük Bubenyák Mátéét, aki szívesen elmondta a VH-nak, miért is pályázott: – Mivel még nincsen meg a kórházi szakgyógyszerészi végzettségem, nekem hasznos, ha ezt a képesítést megszerzem. Azt vállaltam, hogy négy évig itthon maradok. Bár eddig nem hívtak külföldre, ismerek ott is számos elhelyezkedési lehetőséget. A baráti körömből többen is kint dolgoznak már – jellemzően Nagy-Britanniában. Hálapénzt pedig eddig sem kaptam, ezután se fogok, ezt a feltételt könnyű szívvel fogadtam el.
A Budai Irgalmasrendi Kórházban dolgozom és itt szeretnék maradni sokáig.
– Én viszont még nem tudom, hol dolgozom majd, idén kaptam orvosi diplomát a SOTE-n. De az biztos, hogy nem írom alá az ösztöndíjszerződést és nem a hálapénz, hanem a tíz év miatt! – mondja Vivien, aki a vezetéknevét titokban tartja, mert nem szeretné, ha a véleménye miatt elhelyezkedési nehézségei támadnának. Gondolkodik külföldi álláson is, pedig nem szerepelt a tervei között, amikor az egyetemre jelentkezett. Szerinte nem lehet értelmes döntés, ha százezer forint miatt, ami azért nem kevés, az embernek le kell mondania a lehetőségeiről. – Engem nem az lep meg igazán, hogy fiatalon sok orvos megy el, hanem az, hogy ötven év feletti főorvosok is, akiknek kialakult a betegkörük, az egzisztenciájuk. Ha ők is elhagyják az országot, az többet elárul a magyar egészségügy helyzetéről, mint az, ha a fiatalok másutt építenek karriert – teszi végül hozzá.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága mindent megtesz az egészségügyi dolgozók, ezen belül az orvosok megbecsülése érdekében, ezt azonban csak olyan mértékben teheti, amelyet az ország gazdasági teljesítőképessége megenged – közölte az egészségügyi államtitkárság. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke erre úgy reagált: az ágazat elérkezett a végéhez, összeomlott. – Ez már nem az utolsó utáni óra, ez már a csőd – tette hozzá.
(femina.hu)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
