Valóra válhat Orwell rémálma: Kínában 2020-tól bevezetik az úgynevezett társadalmi kreditrendszert. Szupermodern technológiájával a pekingi vezetés olyan totális ellenőrzést gyakorolhat polgárai fölött, amilyenre nincs példa az emberiség történetében. Mesterséges intelligencia minősít.

 

„Ha sikerrel járnak, ez lesz a világ első digitális diktatúrája”, összegezte tapasztalatait az ausztrál ABC tévécsatorna tudósítója, Matthew Carney, aki hátborzongató riportban mutatta be, hogy működik a kínai kreditrendszer. Az egyik főszereplő Dandan Fan mintapolgár: sikeres üzletasszony és családanya. Lojalitását értékelik, kedvezményekkel jutalmazzák. A másik, a korrupciós ügyeket leleplező újságíró, Liu Hu szálka a rendszer szemében, neki korlátozzák az utazásait és internetes hozzáférését. A hatalom figyel, számon tart, értékel mindent, és háromjegyű pontszámba sűríti, ki mennyire felel meg az elvárásainak. Ez a szám gyakorlatilag meghatározza a helyet a társadalmi ranglétrán – a riport két szereplője a két végén helyezkedik el.

Mi van a kosárban?

A földkerekség legnépesebb országában 200 millió biztonsági kamerához kapcsolnak arcfelismerő szoftvert, így mindenki azonosítható, pillanatnyi tartózkodási helye és mozgása nyomon követhető. Akárcsak online aktivitása. Ezeket rendelik hozzá a már meglévő adatbázisokhoz, amelyek mindent tartalmaznak, ami csak tudható az illetőről: iskolázottság, családi, egészségi és anyagi helyzet, politikai nézetek, vallás és így tovább. A rendszer mindezeket alapul véve osztályozza a polgárokat (a maximális pontszám 800). A szociális krediteket máris tucatnyi városban tesztelik. A cél az egységes országos hálózat megteremtése, az értékelő algoritmusok tökéletesítése 2020-ra.

A tömeges adatokat ugyanis nem fáradt hivatalnokok kezelik az íróasztalnál – erre az 1,4 milliárd lakosú országban nem is volna mód –, hanem a mesterséges intelligencia (AI). A valóság lehagyta Orwellt, akinek az 1984 írásakor még fogalma sem lehetett, milyen lehetőségeket teremt a digitális technológia a 21. századra. Nagy Testvér nemcsak figyel, hanem jutalmaz és büntet is, automatikusan és azonnal. A kamera például látja, mit vásárol a polgár az áruházban. Dandan pelenkát vesz a kisfiának, amit a szoftver úgy értékel, hogy gondos szülő, és jutalompontokat ad érte. Aki viszont sok szeszes italt tesz a kosarába, az gyanús. Ha az egyéb tárolt adatokkal (például májfunkció, vérnyomás) összevetve valószínűsíthető, hogy az illető alkoholista, az csúnyán lehúzza a pontszámát. Rosszul jár az is, aki túl sokat játszik a számítógépén, telefonján.

Társkeresés pontszámokkal

Csakhogy a krediteket nem kizárólag önmagának gyűjti az ember, hanem a rokonainak, barátainak, ismerőseinek is – és viszont. Ha valakinek az apja vagy testvére tesz bíráló megjegyzést a kormányra, az neki is rossz pont. Akinek sok a megbízhatatlan barátja, abban nem bízik az algoritmus. Nagyon fontos, ki milyen házaspárt talál. Dandan kitűnően választott, férje köztisztviselő, pártkáder, igen magas pontszámmal, ami tovább javítja az ő megítélését is. Egy megbízhatatlan polgár fiának, lányának lenni viszont kész szerencsétlenség. A szociális kredit ezért meghatározó lehet a családalapításkor: Kína legnépszerűbb online társkereső oldalán máris megszokott, hogy a jelentkezők feltüntetik a pontszámukat.

Pekingben 2014-ben döntöttek a rendszer bevezetéséről. Egy pártbrosúra megfogalmazása szerint „a megbízható szabadon járhat az ég alatt, de aki szégyenbe esik, annak lépnie is nehéz lesz”. A példátlan társadalomirányítási kísérlet kiemelt projekt. Számítógépes hátterének kidolgozásában olyan óriáscégek működnek közre, mint az Alibaba, a Baidu és a Tencent, amelyek elképesztő mennyiségű adatot tárolnak ügyfeleik százmillióiról. Kína vezető hatalom a mesterséges intelligencia fejlesztésében, ami főleg az amerikaiakat nyugtalanítja, hiszen ezek a szupermodern technológiák a hadászatban is alkalmazhatók. A sci-fi írók kedvelt témája, hogy az elszabaduló „okosgépek” az ember ellen fordulnak. Ám jelenleg nem ez a reális fenyegetés, állítja Juval Noah Harari izraeli professzor, hanem éppen az, hogy a mesterséges intelligencia mindig engedelmeskedni fog a parancsoknak, sohasem lázad fel urai ellen (lásd keretes írásunkat).

Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkárnak szemlátomást szívügye a kreditrendszer, miközben Kína a hatalom további központosítása felé fordul. A Kommunista Párt tavalyi kongresszusán világossá vált, hogy Hszi a politikai nyitás helyett inkább Mao nyomdokain halad tovább. Gondolatait ünnepélyesen belefoglalták a párt alapokmányába, majd eltörölték a legfelsőbb hivatalok viselésére vonatkozó időkorlátot – magyarán a 65 éves politikus élete végéig a hatalmas ország jóformán korlátlan ura maradhat. A „kínai szocializmus új korszakát” meghirdető elnök a korrupcióellenes harc jelszavával rövidre fogta a gyeplőt, rendszerében nem elfogadott az alulról érkező bírálat.

Feketelistán

Még akkor sem, ha valaki történetesen éppen a korrupció ellen harcol. A riportfilm másik hőse, a visszásságokat leleplező oknyomozó újságíró, Liu Hu ellenséggé vált. Rágalmazás címén 2015-ben elítélték egy cikke miatt, azóta feketelistára tették. Karrierje tönkrement, ismerősei kerülik, elszigetelődött. Mintha házi őrizetben volna, lakóhelyét sem hagyhatja el, mert eltiltották a repülő- és vonatjegyek vásárlásától. Bezárták a fiókjait a közösségi médiában, ahol írásait közzétette. A következményeket az algoritmus határozza meg: akinek ilyen alacsony a bizalmi pontszáma, ne ugráljon. Hiába fellebbezett a hatóságokhoz, beadványait válaszra sem méltatják, mondja a riportban. A férfi szerint a kínaiak többsége még nem fogta fel, mit jelent digitális-totalitárius diktatúrában élni. „Keveset tudnak a világról, illúziókban élnek”, fogalmaz Liu.

A megbízható Dandanék viszont cseppet sem aggódnak, sőt. Az asszony azt magyarázza az ausztrál tudósítónak: jó, ha minden lépésükről tud a kormány, akkor biztonságban érezhetik magukat. A házaspár a rendszer haszonélvezője, korszerű orvosi ellátásra számíthatnak, gyereküket jobb iskolába járathatják, olcsóbban jutnak hitelhez, lakásbérléskor nem kell előleget letenniük – biztosítéknak ott a magas kreditpontszám. Lelkesen helyesel az i©ú férj is, ráerősít egy aktuális idézettel: „Ahogy Hszi elnök mondotta, gazdag, demokratikus, kulturált, egyetértő és csodálatos ország leszünk.” Akár a meggyőződés diktálja szavait, akár a tekintélytisztelő konfuciánus hagyomány, néhány kreditjópontra ezért is bizton számíthat a feltörekvő fiatalember.

FOTÓ: SONG WEN, AFP

 

GÉPHATALOM. Juval Noah Harari a Jeruzsálemi Héber Egyetem 42 éves történészprofesszora, jövőkutató, nagy sikerű könyvek szerzője. Műveit hírek szerint Orbán Viktor is forgatja. Századunkról szóló új elemzésében Harari nagy szerepet tulajdonít a technológiai fejlődésnek, ami szerinte összefügg a politikai változásokkal, a demagógia és az autokrácia előretörésével. „Lehet, hogy egy átlagember nem érti részletekbe menően a mesterséges intelligenciát vagy a biotechnológiát, azt azonban nagyon is érezheti, hogy elhalad mellette a jövő. (…) A mesterséges intelligencia olyan eszköz és fegyver, amelyhez hasonlót még sosem fejlesztett az emberiség; szinte biztosan lehetővé fogja tenni az erősek számára azt, hogy tovább növeljék a már meglévő hatalmukat.” Forrás: Ténygyár (tenygyar.hu)

 

Címkék: Kína - Tajvan

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!