A paksi beruházást egyelőre nem érintik az Oroszországgal szembeni szankciók, annak ellenére sem, hogy a finanszírozó orosz VEB Bank európai és amerikai forrásgyűjtését korlátozta az unió.
A beruházás kezdetleges fázisban van, még nem történik érdemleges tevékenység – hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője. Hozzátéve: a tervezést és az előkészítést követően leghamarabb másfél-két év múlva várható tényleges hitellehívás. Mindez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem kerülhet Paks 2 a szankciók célkeresztjébe. Ha az ukrán válság nem rendeződik, akkor az atomerőmű bővítése is áldozatul eshet.
Annál is inkább elképzelhető ilyen forgatókönyv, mert a válságok természetéből adódóan számítani lehet a kölcsönös tilalmak kiteljesedésére. Erre utal, hogy Moszkva válaszlépésként már korlátozta a lengyel zöldség- és gyümölcsimportot, amivel valójában a magyar termelőket sújtja, hiszen háromnegyed részben magyar gyümölcsöt küldenek tovább Oroszországba.
Amint az várható volt, az uniós szankciók legújabb köre a Moszkva számára legérzékenyebb pontokat érintette. Így például blokkolták az orosz kőolajipar számára nélkülözhetetlen gépipari berendezések exportját.
Amint arra Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő felhívta a figyelmet, a kőolaj-kitermelésben a legfeltűnőbb Moszkva függése a fejlett nyugati technológiáktól. Oroszországnak 22(!) évbe tellett egy tengeri olajfúró platform felépítése, vagyis elképesztő ezen a területen a lemaradásuk. Miközben az orosz valutabevételek legfőbb forrása a kőolaj és a földgáz eladása. Az sem keltett meglepetést, hogy a földgázkitermelést szolgáló technológiákra nem vonatkoznak a szankciók, mert az uniós országok jó része függ az orosz földgázimporttól.
A szintén tilalom alá eső fegyvereladások esetében a már megkötött szerződések egy francia hadihajóüzlet miatt kifejtett párizsi lobbizás révén kaptak zöld jelzést, illetve a keleti EU-tagországok pótolhatják elavult orosz fegyvereik alkatrészeit. Elemzők szerint, amíg le nem zárul a francia–orosz hadiipari együttműködés, addig a békés célú paksi bővítés előkészítését sem fenyegeti komoly szankciós veszély.
Külön kockázatot jelent a paksi szerződésnek az a sajátossága, hogy nem a köznapi életben szokásos eljárást követte a választások előtti sietségben az Orbán-kabinet.
Amíg rendesen, előbb kiválasztjuk a „mosógépet”, majd ahhoz keresünk hitelforrást, Paks 2 esetében ez fordítva történt. Van ugyan egy hitelszerződés, de még nem tisztázottak a műszaki megvalósítás részletei. Ennek akkor lehet jelentősége, ha egy újabb szankciós körben a tilalmak érintenék új szerződések megkötését atomenergetikai gépgyártásban érdekelt orosz cégekkel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
