Kicsit talán elsikkadt a megszorításokban gazdag, átnevezési, átszervezési hullám közepette az országos rendőrfőkapitány-helyettes azonnali hatályú leváltása.
A beosztásából felmentett Papp Károly vezérőrnagy július elsején vesztette el munkáját, szerencsére azonban nem kell közmunka után néznie, vagy segélyért ácsingóznia a jövőben: még aznap kinevezték a Belügyminisztérium (BM) helyettes államtitkárává, a közmunkaprogram és a közmunkaalap forrásai felhasználásának irányítására – azaz ő koordinálja majd a közfoglalkoztatottak elhelyezését, illetve ő osztja majd az erre a célra elkülönített pénzt. Életrajza impozáns: rendészeti szolgálatát 1983-ban kezdte a BM Határőrségének állományában. Pályája folyamatosan ívelt felfelé, 2000-ben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, 2007 végétől a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) első embere, országos rendőrfőkapitány-helyettessé egy évvel ezelőtt nevezték ki. Diplomát a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán és a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett.
Az általa koordinálandó közmunkaprogram egyébként már szinte startra kész, a BM öt Heves megyei települést nyilvánított kiemeltnek a „közfoglalkoztatás, a szociális földprogram és a társadalmi felzárkózás eszközrendszerének igénybevétele tekintetében”. Az öt településen (Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi, Nagyréde és Szücsi) a helyi munkanélküliek a kijelölt földterületeken állattartásra és növénytermesztésre rendezkednek majd be, bérüket pedig a megtermelt zöldségek és a felnevelt állatok eladásából befolyó összegből kapják majd. A mintaprogram beindulásával munkahelyek teremtését, a munkanélküliség felszámolását, és a segélyből élők munkára ösztönzését tűzte ki céljául a kormány. Ebbe beletartoznak a korkedvezményes nyugdíjjal leszerelt, rendőri szolgálatra alkalmatlan rendvédelmisek is, akiket szintén integrálnának a közmunkások világába – mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Népszabadságnak. A belügyminiszter szerint senkit sem fognak közmunkára kényszeríteni, ám „mindenki számára megteremtik a visszautat a munka világába” (akár nyugdíjas, akár munkaképtelen).
Az állami közmunkások napi 4 órás műszakjukért havi 32 ezer forintot kapnak majd, ami arra, hogy megéljenek, nem elég, ám emellett más munkát vállalni abban az esetben, ha otthonuktól nagy távolságra dolgoznak majd, meglehetősen nehéz lesz. A belügyminiszter a Magyar Nemzetnek a múlt héten azt mondta: a közmunkások napi 8 órás munka után 57 ezer forintos jövedelemre számíthatnak havonta – vagyis nem kapják meg a dupláját a négyórások bérének –, de minden héten odaadják nekik a fizetésük arányosan leszámolt részét. Ez hetente 14 ezer 250 forintot jelent. Az alacsony fizetés „célja” a kormány szerint az lenne, hogy a munka világába visszavezetett munkanélkülieket ösztönözze a továbblépésre, újabb, jobb, szebb munka keresésére.
Ezt egyébként a kormány szerint nem csak az alacsony fizetés, de az álláskeresési járadék idejének kilenc hónap helyett háromra csökkentése is elősegíti (a munkanélküliek számának „kozmetikázására” ez a módszer nem lesz jó, hiszen azok is benne maradnak a rendszerben, akik több mint 3 hónapja nem találnak munkát). A jövőben csak az kaphat majd rendszeres szociális segélyt, akinek legfeljebb 5 éve van a nyugdíjkorhatárig (nekik a minimálbér 40 százaléka jár majd), emellett maximálják a családon belüli szociális juttatásokat (egy kétgyermekes család nagyjából 90 ezer forintot kaphat). A közmunkaprogramban résztvevőknek pedig kötelességük lesz minden felkínált állást elvállalni, függetlenül attól, milyen távol van a munka az otthonuktól, különben elesnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatástól (munkát visszautasítani a jövőben csak jegyző által igazolt indokkal lehet, például kiskorú gyermek gondozására, vagy közeli hozzátartozó ápolására hivatkozva). Ez akár többórás utazást is jelenthet, a foglalkoztató azonban csak a napi 3 óránál hosszabb menetidő felett biztosít szállást és ételt a munkásoknak. Az intézkedések célja valójában a feketemunka megszüntetése is lenne. Kérdés, megvalósítható-e mindez alacsony bérekkel, nehezen elérhető juttatásokkal, nehezített körülményekkel.
Jövőre a tervek szerint az újonnan teremtett munkahelyek 80 százalékát a közmunkás lehetőségek teszik majd ki. A kormány egyébként egymillió munkahelyet ígért 2020-ig. Ha így haladnak, 9 év múlva több százezer, minimálbér alatti fizetésért dolgozó közmunkás erdősít, épít gátat, gondoz állatokat és próbál eközben normális bért kínáló munkát találni. Azaz ennyi álláskeresővel kell számolnunk majd akkor is – olyan álláskeresőkkel, akiket az állam a munkájukért járó felháborítóan kevés bér juttatásával ösztönöz majd más munkák keresésére.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
