„Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, a házelnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire. A házelnök megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ. Ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az Országgyűlésnek a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből” – az új országgyűlési törvényjavaslat hangzatos sorai sem tudják megakadályozni a tiszaeszlári per felidézéséhez hasonló beszédek elhangzását.

 
Baráth Zsolt felszólalása hatalmas vitát generált

Az ugyanis a levezető elnök megítélésén múlik, hogy mit tart sértőnek. Baráth Zsolt jobbikos képviselő keddi napirend utáni, a vérvád 130 éves évfordulójáról szóló felszólalásakor ugyanis a jobbikos Balczó Zoltán vezette az ülést. Ráadásul a képviselőket mentelmi jog védi, és az a parlamenti többségen múlik, hogy felfüggesztik-e azt.

Annak ellenére, hogy a felszólalásra reagáló Fónagy János államtitkár után egy nappal a kormány is elítélte Baráth szavait, az ártatlanul meghurcolt zsidó vádlottak védőjéről, Eötvös Károlyról elnevezett politikai intézet arra hívta fel a figyelmet pénteki közleményében, hogy „ne a jogrendszertől, különösen ne a büntető jogalkalmazástól várjunk megfelelő feleletet erre a szégyenre. Azon kellene elgondolkodnunk inkább, miként történhet meg ilyesmi az Ország­házban, és mit tehetünk ellene. Az önvizsgálat részeként számba vehetjük azt is, nem is csak Európában, a világ hány törvényhozásában eshet meg ma hasonló eset. Vannak történések, amik egyszerűen bizonyos helyeken nem történhetnek meg. Mert lehetetlen volna” – írta Majtényi László elnök.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke az elvi deklarációk mellett feltétlenül szükségesnek tartja a jogi keretek megteremtését „az egyre terjedő gyűlöletbeszéd megakadályozása és a parlament tekintélyének megóvása érdekében”, és az alapítvány nevében visszautasít minden egyetemes emberi érték elleni támadást.

Az MSZP szerint politikai karanténba kell zárni a szélsőjobboldalt. Pénteki sajtótájékoztatóján Szanyi Tibor, a párt elnökségi tagja náci pribéknek nevezte a jobbikos politikust. Egy másik elnökségi tag, Kunhalmi Ágnes a felszólalást a politikai elit tesztjének nevezte, amely világossá teszi, mely pártok képesek világos határvonalat húzni a gyűlöletkeltőkkel szemben. Mint mondta, az MSZP ezt megteszi, de tudnia kell, számíthat-e ebben a Fideszre, amelyet arra szólított fel, tisztázza a Jobbikhoz való viszonyát. A szocialisták ismét állandó etikai bizottság felállítását kezdeményezik a parlamentben.

Címkék: Parlament, antiszemitizmus, Jobbik

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!