Kerek perec megtagadta Magyarország, hogy csatlakozzon a húsz uniós tagállam által létrehozott Európai Ügyészséghez.
Ez pedig különösen kemény üzenet most, amikor a francia elnök felskiccelte az új EU-t. Márpedig Emmanuel Macron számára a jelek szerint csak azok az államok léteznek, amelyek az eurózóna tagjai. (A francia államfő a párizsi Sorbonne egyetemen mutatta be az Európai Unió reformját célzó tízéves tervét).
A közöspénz-országoknak Macron közös költségvetést és közös pénzügyminisztert ajánl. Ez persze átlátható, bármikor ellenőrizhető rendszert jelent, ahol a közbeszerzési visszásságokat, illetve az értelmetlen projektek finanszírozását nem tolerálnák. Márpedig a magyar kormány épp azért ódzkodik az európai ügyészségtől, hogy a hazai jogrendben elcsúszó, de az uniós szabályoknak nem megfelelő pénzköltést semmilyen szervezet ne kontrollálhassa/szankcionálhassa.
„Azáltal, hogy Macron elsősorban az eurózónáról beszélt, azt üzente: aki nem tagja az eurózónának, az sokadrangú európai lesz, kimarad a tényleges döntéseket hozó Európából” – kommentálta Macron beszédét Niedermüller Péter. A DK európai parlamenti képviselője felhívta figyelmet a francia elnök „áramvonalasítási” javaslatára, miszerint az Európai Bizottságban, az unió központi javaslattevő-végrehajtó testületében csak 15 biztos legyen. Jelenleg az az elv érvényesül, hogy minden egyes EU-tagállamnak van egy-egy delegáltja a testületben. Az is szerepelt a Sorbonne-on elhangzott indítványok között, hogy 2024- től az Európai Parlament képviselőinek a felét ne tagállami, hanem európai pártlistáról válasszák meg. Magyarán: míg most csak a hazai pártokra lehet szavazni, a jövőben az EP-formációra is lehetne közvetlenül voksolni. Ez azt jelenti, hogy például egy konzervatív szavazó direktben a Néppártra szavaz, az itthoni jobboldalt viszont nem szereti, így nem a Fidesz, hanem a Momentum jelöltjét támogatja.
Az elképzelések azt mutatják, Macron mély és széles integrációt akar, „amibe az ilyen zavaros országokat, mint Magyarország, nem érti bele” – jegyezte meg Niedermüller Péter. Szerinte Marcron világosan megüzente, hogy „aki nem követi a közös európai politikát, nem hajlandó arra, hogy megtegyen mindent azért, hogy beléphessen az eurózónába, azt ő kívülállónak tekinti”.
Macron beszéde szorosan követte a német parlamenti választást, amelyet a kereszténydemokrata Angela Merkel megnyert ugyan, de a jelek szerint nem az erős európai elkötelezettségű szociáldemokraták lesznek a koalíciós partnerei, hanem többek közt azok a szabad demokraták, akik kifogásolják az európai integráció továbbfejlesztését. Így több értelmezés szerint Macron már nem számíthat szilárd támaszként Merkelre az európai integráció kérdésében.
„Az igazi kérdés az, hogy Merkel és Macron miként találja meg azt a néhány pontot, amelyekben gyorsan egyetértésre jutnak, és amelyek mentén megkezdik az Európai Unió átalakítását” – vélekedett Niedermüller Péter, aki szerint Magyarországnak létérdeke, hogy ne szoruljon ki ebből az átalakításból.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!