Emberséges, fenntartható és hatékony magyar menekültügyi rendszert vázol a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet „A menekültvédelem jövője” című kiadványa a megoldási javaslatok mellett a jelenlegi jogsértő, embertelen, pazarló és biztonsági szempontból is veszélyes gyakorlatot is feltárja.
A menekültkérdés hosszú távon itt lesz velünk, muszáj konstruktívan állni a kérdéshez, és józan szakmai vitákat folytatni róla – ez a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) tanulmányának alapvetése. Az utóbbi másfél évben a magyar kormány leépítette a korábban sem tökéletesen működő menekültügyi rendszerét – ez volt az állami válasz a migránsproblémára.
Az MHB a menekülőknek pszichoszociális segítséget nyújtó Cordelia Alapítvány és a Menedék Egyesület szakértőinek több évtizedes tapasztalataira alapozva élhető-használható megoldást adna a menekültkrízisre. A jelenlegi rendszer következtében – különösen 2015 őszén – menekültek ezrei özönlöttek az unió területére a magyar határon át. Most napi 10 menedékkérő legális határátlépése biztosított, így emberek százai kénytelenek igénybe venni az embercsempészek szolgáltatásait. Ezek a tömegek pedig kikerülnek a hatóságok látóköréből: a sérülékenyek (gyerekek, betegek, várandós nők, idősek).
Az MHB nem veti el a kerítés vagy a menekültügyi őrizet szükségességét – amennyiben azokat megfelelő módon használják a hatóságok. Ha a kerítésen tényleg van olyan ajtó, amelyen a menedékkérők megfelelő regisztrációval (ujjlenyomatvétellel, orvosi vizsgálattal, tolmács segítségével, a jogaikkal tisztába kerülve) beléphetnek az ország és az unió területére. Hogy aztán az uniós szabályoknak megfelelő rendszerben folytathassák útjukat: alkalmas táborokban várhassák ügyük elbírálását, ne traumatizálja őket tovább az eljárás és mielőbb megkezdődhessen az integrációjuk.
Csakhogy tavaly a legnagyobb menekülttáborokat bezárta a kormány, és az integrációs programot is beszüntette – ez uniós kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után, megbírságolhatják Magyarországot. Pedig a jelenlegi szisztéma így is rendkívül pazarló: drágább őrizetben tartani a menekülteket, mint táborokban elhelyezni őket. Továbbá a korai segítségnyújtás és integráció elmaradása középtávon sok-sok szociális kiadást eredményezhet. (Ha egy súlyosan traumatizált menekült nem kap időben terápiás segítséget, később jóval nehezebben integrálható, nehezen talál munkát, az egészségügyi költségei viszont magasak.) Ahogy az embertelen eljárások miatt strasbourgi perek nyomán előálló büntetéseket is az adófizetők állják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!