Mindenki vs. kettő. - Juncker belépője.
Döntött az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács: Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt jelölte a szeptemberben megalakuló új Európai Bizottság élére José Manuel Barroso utódaként. A brit miniszterelnök által kierőszakolt szavazáson csak ketten voksoltak ellene: David Cameron és Orbán Viktor.
A májusi európai parlamenti választások után brit–magyar–holland–svéd koalíció alakult, hogy megakadályozza Juncker kinevezését. Néhány napig még azt is hihették, hogy Angela Merkel német kancellár is csatlakozik hozzájuk. De míg az előbbieknek főként Juncker személyével voltak problémáik, Merkelnek inkább az nem tetszett, hogy az Európai Parlament pártjai akarnak diktálni az Európai Tanácsnak. (Junckert a Néppárt parlamenti frakciója jelölte, vagyis Merkelnek saját híveivel kellett volna szembemennie.) Stockholmban ugyan munkaebédet is tartottak a brit, svéd, holland és német kormányfők, ahova érdekes módon Orbánt nem hívták meg, de néhány nappal később a kancellár egyértelműen kiállt Juncker mellett.
Olyannyira, hogy a héten Merkel már azt nyilatkozta, „nem tragédia, ha szavazni kell a jelölésről”, arra utalva, hogy bár eddig mindig konszenzussal döntöttek a Bizottság elnökéről, ha Cameron nyomására szavazásra kell bocsátani a kérdést, akkor is a többség akarata dönt majd. Ráadásul a brit miniszterelnök mögül holland és svéd kollégái is kihátráltak, mondván, szavazáskor nem fognak csatlakozni a blokkoló kisebbséghez. Így Cameron utolsó szövetségese a magyar miniszterelnök maradt, aki a múlt héten azt nyilatkozta a német Bildnek, hogy „megígértem a választóimnak, Juncker útját állom”. (Arra ugyan senki sem emlékszik, hogy ez az ígéret mikor is hangzott el.)
A hivatalos indoklás szerint azért, mert Orbán osztja Cameron elképzelését: Juncker, az Eurocsoport egykori elnöke túlságosan föderalista, és az EU-nak adna egyre nagyobb hatalmat szemben az ő elképzeléseivel, amely a folyamatot a visszájára fordítva a tagállamok szerepét erősítené meg.
Ugyanakkor vannak, akik úgy sejtik, Orbán, látva Merkel habozását, hogy támogassa-e Juncker jelölését, azt gondolta, itt van keresnivalója. Így aztán magára vállalta az ellenzéki szerepet, hogy ne kelljen a kancellárnak sem az Európai Néppárttal, sem pedig az EP-választások eredményéhez mereven ragaszkodó német szociáldemokrata koalíciós partnereivel összevesznie. A végén magára maradt.
Más elképzelések szerint a miniszterelnök azt készíti elő, hogy a Fidesz-képviselők a néppárti frakcióból, amely nem állt ki Magyarország mellett, mikor az EP-ben támadták az Orbán-kormány számos intézkedését, átüljön az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjához. A magát eurorealistának valló frakció 2009-ben jött létre a brit tory és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) képviselőiből. Hogy utóbbiak mennyire szívesen látnák a fideszeseket, jól mutatja, hogy elnökük, Jarosław Kaczyński a magyar kétharmados fülkeforradalmat állította maga elé célnak a jövő évi lengyel választásokon.
A brit miniszterelnök igazi hadjáratba csak az EP-választások után kezdett azért, hogy visszahódítsa azokat, akik az euroszkeptikus UKIP pártra szavaztak.Így az elmúlt hetekben már valóságos katasztrófaként állította be a britekre nézve Juncker megválasztását, és egyre többet emlegette, hogy népszavazást fognak tartani az unióból való kilépésről.
„Szomorú nap ez Európa számára” – jelentette ki Cameron, miután 26 kollégája leszavazta pénteken, és megismételte újabban sokat hangoztatott vízióját arról, hogy a nemzeti kormányok és parlamentek hogyan gyengülnek majd meg. Minden azonban nincs még veszve, ugyanis csak ezután kezdik elosztani a biztosok tárcáit, és Nagy-Britannia nagy valószínűséggel fontos gazdasági posztot kap. Ráadásul a nagy stratéga Merkel is azt nyilatkozta, hogy „találunk majd kompromisszumokat”.
Folytatódik az osztozkodás
Az uniós tisztségek betöltése is várat még magára. Az biztos, hogy a német szociáldemokrata Martin Schultz megőrzi az Európai Parlament elnöki székét. Távozik Van Rompuy az Európai Tanács éléről, több jelölt is van: Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök és Enrico Letta korábbi olasz kormányfő. Catherin Ashton helyett új EU-külügyér jön. A fő esélyes Sikorski lengyel külügyminiszter, de nem tudni, hogy ő lesz-e a befutó a varsói lehallgatási botrány miatt. Esélyes még Federica Megherini olasz külügyminiszter és Kristalina Georgieva bolgár EU-biztos.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
