Egy kanadai cég honlapján megrendelem, egy ukrán cég Németországból elküldi és valójában indiai – mi az? Vagy: Egy csetszobában 6-kor bedobják a tüneteket, 8-ra megvan a diagnózis, 9-re a terápia, másnap 5-kor át is lehet venni a parkolóban – szóval mi az? A megfejtés: hamis vagy illegális gyógyszeráru. Szeptember elején, a X. Pangea akció keretében 100 ezer ilyen készítményt foglaltak le a hatóságok Magyarországon.
Az első példát dr. Fitler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense említette azon az eseményen, amely az illegális gyógyszer-kereskedelem elleni harc egyik fontos állomásáról, az Europol által koordinált X. Pangea nemzetközi razzia eredményeiről számolt be a sajtónak. A másik esetet ugyanitt dr. Zacher Gábor addiktológus, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ sürgősségi osztályának vezető főorvosa mesélte el, hogy érzékeltesse: mindennapjaink veszélyes jelensége a hamis és illegális gyógyszerek vásárlása és szedése.
A világon az egyik leggyorsabban növekvő és leginkább jövedelmező illegális tevékenység a hamis és szabálytalanul forgalmazott gyógyszerek kereskedelme: a legóvatosabb becslések szerint is évente 100 milliárd dollár értékben vásárolnak ilyesmi szereket a világon – a WHO 430 milliárd dollárra teszi ezt az összeget. Szintén a nemzetközi egészségügyi szervezet tippje: a több tízezernyi (dr. Fitler András beszámolója szerint 81 ezer) internetes patika csupán 4 százaléka működhet legálisan.
Ugyanilyen nehezen meghatározható és rémisztő a hamis gyógyszerek előállítói köre, az általuk használt anyagok ijesztő sora: kréta- és téglapor, kátrány, ipari festékanyag, fagyálló és így tovább. Világszerte mégis sok millióra, a HENT (Hamisítás Elleni Nemzetközi Testület) lakossági felmérése szerint Magyarországon körülbelül 300 ezerre tehető azok száma, akik bizonytalan eredetű gyógykészítményeket és étrend-kiegészítőket vásárolnak konditermek és kisboltok pultjai alól és netes patikákban, jellemzően fogyasztószereket, altatókat, fájdalomcsillapítókat és potencianövelőket, de sok antibiotikum és rákellenes „csodaszer” is elkel. A vásárlók leginkább a diszkréció és az olcsóság miatt fordulnak az illegális terjesztők felé, sokan közülük nem tudják, hogy illegális helyről szerzik be a készítményeket, de bőven akadnak olyanok is, akik függőségük miatt fordulnak az ilyen titkos lelőhelyekhez.
Hogy a fenti számok nem túlzóak, jól mutatja az idei, sorban a X. Pangea nemzetközi akció eredménye: szeptember 12. és 19. között 123 országban 51 millió dollár (mintegy 12,8 milliárd forint) értékben foglaltak le hamis és illegálisan terjesztett gyógyszereket és táplálékkiegészítőket. Magyarországon a hatóságok 160 millió forintnyi árut: több mint 100 ezer tablettát és egyéb kiszerelésű készítményt foglaltak le az ország több pontján – jellemzően magánlakásokban és konditermekben, de az áruk egy részét postaforgalomban csípték el.
A hazánkban lefoglalt gyógyszerek nagy része különböző fájdalomcsillapító, epilepszia elleni készítmény, mentális zavar megelőzésére és kezelésére szolgáló készítmények és potencianövelő. Az első pár kategóriába tartozó szerek – Zacher Gábor toxikológus szerint – jellemzően olyanoknál landolnak, akik visszaélésszerűen használják azokat. „Gyógyszerszedő nemzet vagyunk – mondja dr. Zacher Gábor –, 70 ezer függője lehet Magyarországon az altató-, nyugtatószereknek, egy részük nem tudja a legálisan felírt kategóriából kielégíteni az igényeit.” A szakember szerint a fogyasztók minden ilyen vásárláskor veszélynek vannak kitéve: ha nincs bennük hatóanyag, esetleges betegségük (pl. cukorbetegség) marad kezeletlen, ha változtatnak az összetételen, akkor más gyógyszerekkel kölcsönhatásba lépve tragédiát okozhatnak, de az ismeretlen összetevők önmagukban is nagy bajt okozhatnak. Bár Magyarországon nincs regisztrálva hamis vagy illegális gyógyszer szedése okozta haláleset, de az ilyen szerek egészségkárosító hatása tetten érhető az egészségügyi intézményekben. Dr. Zacher Gábor kollégáival a sürgősségin gyakran találkozik például a (teljesítményfokozásra használt) anabolikus szteroidok használata nyomán fellépő mellékhatásokkal, de illegális fogyasztószerek nyomán felborult hormonháztartású betegeket is ellátnak.
Hamis gyógyszer az,
amelyik nem legális hatóanyagot tartalmaz (ez akkor is igaz, ha a szer korábban Magyarországon is elérhető volt, de itthon már nem forgalmazható). Illegális medicina pedig az, amelynek forgalmazásakor az ellátási lánc megszakad, azaz nem tudni, hogy a gyártás és a kiadás helye között mi történt vele – tett rendet a fogalmak között dr. Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója.
Biztos forrás.
Az OGYÉI folyamatosan publikálja a honlapján (www.ogyei.gov.hu) a látókörébe került hamis és nem engedélyezett készítmények listáját és azokat a weboldalakat, amelyeknek letiltását kezdeményezte. Az illegális internetes patikák sokszor engedélyezett gyógyszerárusító helynek tűnnek, mivel hatósági pecséteket helyeznek el rajtuk, és az eredeti csomagolásban fotózzák le termékeiket, illetve lehetséges bankkártyával fizetni az árukért. Ha azonban nem szerepel az oldalon egy szürke-zöld csíkos, fehér keresztet tartalmazó logó, melyre kattintva átjutunk az OGYÉI honlapjára, akkor illegális patikában járunk.
Az elkobzott hamis gyógyszerek összértéke nem változott tavaly óta,
a mennyiségük azonban duplájára nőtt – ez dr. Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője szerint azt jelenti, hogy a fogyasztók olcsóbban jutnak hozzá a hamis (és veszélyes) készítményekhez.
3584 weboldalt
és 3000 online hirdetést függesztettek fel Magyarországon a X. Pangea akció keretében világszerte. Az OGYÉI 80 honlap és internetes hirdetés adatait adta át a nyomozóhatóságnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!