A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy míg az állami cégek és intézmények vezetői „pofátlanul magas” pénzeket tesznek zsebre, az emberek egyre rosszabbul élnek. A kormánypártot – szemben az említett 2009-es ellenzéki nézetével – ma már nem zavarja az 5 milliós állami cégvezetői bér sem, sőt most emelik egyes miniszterek bérét az egekbe.
Többszörösére, akár havi 3–5 millió forintra emelkedhet a miniszterek fizetése a 2019-es költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat alapján, írta a héten az Index. Az ok: a jövőben már nem a köztisztviselők illetményéhez kötik a miniszteri javadalmazást.
Kitolt bérplafon
A miniszterek fizetéséről mostanáig a 2010-es, központi államigazgatási szervekről szóló törvény rendelkezett. Ennek értelmében egy miniszter alapbérét a mindenkori köztisztviselői illetményből számolták ki, ehhez járt kiegészítés és pótlék, így jött ki a csaknem 1,3 millió forint. A Varga Mihály által benyújtott törvényjavaslat felülírná a szabályt úgy, hogy a miniszterelnök eltérő illetményt állapíthat meg a számukra. Akár akkora fizetést is kaphatnak, mint az alájuk tartozó legnagyobb állami vállalat vagy költségvetési szerv legjobban fizetett dolgozója. Ez pedig nem kevés: az elmúlt években igen magasra, 5 millió forint körüli szintre tornázták fel több állami vállalatnál a vezérigazgatók fizetését. Az új szabállyal a cégeket felügyelő tárcavezetők is ennyit vihetnek majd haza.
Nicsak, fizetés!
Ellenzékben a Fidesznek volt egy hangzatos „beakadása”: 2009-ben országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be a párt képviselői, kérve a kormányt, hogy radikálisan csökkentse az állami cégek vezetőinek fizetését. Erről Szijjártó Péter akkoriban elnöki stábvezetőként beszélt. A Fidesz 2010-en megígérte, majd be is vezette a bérplafont az állami cégek vezetőinél. (Megígérték azt is, hogy kisebb lesz a kormány, de az ország történetének egyik legnagyobb kormányává sikerült gyarapodniuk.)
Egy évvel később maga Szijjártó Péter kényszerült magyarázatra, amikor a vagyonbevallása beadásakor derült ki számára, hogy 2 millió forintnál többet keres. Az összeg durva, és hogy nem tudott róla, még inkább az. A szabályok szerint egy munkáért nem kaphatott volna ekkora fizetésnél többet, de ő két munkát is végzett, magyarázta akkoriban. Miniszterelnöki biztos és frakcióvezető-helyettes is volt.
A Fidesz egyébként 2016-ig bírt a bérplafonnal, akkor emelték 2 millióról 5 millióra egyes állami vállalatoknál a vezetői fizetések maximumát.
Elvetélt kísérletek
Több párt is megpróbált vészféket szerelni az elszabadult állami bérvonatra. Szél Bernadett, az LMP társelnöke országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be két évvel ezelőtt az állami vállalatok vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének jelentős csökkentéséről. Vágó Gábor egy évvel ezelőtt próbált népszavazási kezdeményezést indítani a pofátlan állami fizetések ellen, amit a Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyott. Az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt is támogatta az állami cégvezetők bérének maximálásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Vágó végül 46 ezer aláírást adott le, ami jóval kevesebb, mint a népszavazás elrendeléséhez szükséges, majd kapott 366 ezres bírságot, mert 366 átvett aláírásgyűjtő ívvel nem tudott elszámolni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
