Előrehozott választásokat tartanak ősszel Görögországban, mert Alexisz Ciprasz miniszterelnök lemondott. A politikus erkölcsi kötelességének nevezte a döntést, amelyre azután szánta el magát, hogy pártján belül lecsökkent a támogatottsága. A Sziriza 25 képviselője máris bejelentette, hogy a volt energiaügyi miniszter, Panagiotisz Lafazanisz vezetésével Népi Egység néven új pártot alapítanak azzal a céllal, hogy „megtörjék az európai diktatúrát”.
A Sziriza élén álló Cipraszt januárban azért választották meg, mert azt ígérte, szembeszáll a nemzetközi hitelezőkkel, nem enged több megszorítást, és növeli a szociális kiadásokat. A fél évig tartó harc eredménye azonban mégis az lett, hogy az államcsőd szélén álló Athénnak el kellett fogadnia egy harmadik, 86 milliárd eurós európai mentőcsomagot. Ezért cserébe minden olyan intézkedést meg kell a kormánynak tennie, amitől korábban mereven elzárkóztak.
A héten az eurózóna összes jelentősebb tagállamában megszavazta a parlament a görögöknek szánt pénzügyi segítséget. Közöttük Németországban is, ahol az Angela Merkel mögött álló kereszténydemokrata frakcióból 63-an voksoltak nemmel, ami azt mutatja, egyre erősödik a párton belüli ellenállás a kancellár európai válságkezelési stratégiájával szemben. De a Bundestag elsöprő többsége a görög hitelprogram mellett szavazott, így a kocka el lett vetve.
„Őszinte akarok lenni önökkel. Nem értük el azt a megállapodást, amelyet januárban vártunk” – indokolta döntését Ciprasz, aki úgy érezte, hogy ezek után a további lépésekre már nem jogosítja fel az a mandátum, amelyet fél éve kapott a görög választóktól. Az alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek fel kell kérnie a második legnagyobb párt vezetőjét, hogy alakítsanak kormányt, és ha ez nem sikerül, akkor előrehozott választásokat kell kiírni. Mivel gyakorlatilag esélytelen, hogy a konzervatív Új Demokrácia a kormányzáshoz elegendő képviselőt állítson maga mögé a többi pártból, valószínűleg szeptember 20-án a görögök újra az urnákhoz járulhatnak. Addig ideiglenes kormány irányítja az országot.
Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a kabinetfőnöke üdvözölte a hírt, mondván, a görögök így áldásukat adhatják a 86 milliárdos mentőcsomagra.
A realitáshoz azonban sokkal közelebb jár Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke, aki máris azon kezdett el aggódni, nem kerülnek- e veszélybe a hatalmas csatározások által kialkudott gazdasági reformok, amelyeket a görög társadalom többsége továbbra is elutasít.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!