Az elmúlt hetek természeti csapásai emberek tízmillióit sújtották közvetlenül, és hosszú távon súlyos károkat okoztak az egész világgazdaság számára. Szombatra virradóra újabb 8 ezer hektáron sikerült eloltani az oroszországi erdőtüzeket, jelenleg még 56,2 ezer hektáron ég a tűz.

 
Csoucsü: túlélők egy romba dőlt ház előtt

A csernobili atomerőmű katasztrófája nyomán sugárszennyezetté vált brjanszki erdőkben már egyáltalán nincs tűz, de most a Moszkvától 500 kilométerre fekvő szarovi nukleáris erőmű környékét fenyegetik a lángok. A főváros környékén is jelentős mértékben csökkent a tűzfészkek száma. Moszkva a hét végére fellélegezhetett a pénteki esőzés után. A zivatart heves szélrohamok is kísérték, melyek egy időre kifújták a füstöt városból, ám a meteorológusok attól tartanak, hogy a szél megfordulhat, és pont kelet felől, vagyis a tőzegtüzek irányából fog fújni.

Ha ez bekövetkezik, ismét fojtó füst lepheti el a várost. Az augusztus 3-a óta 232 ezer négyzetkilométernyi terület pusztult el, melynek jelentős része mezőgazdasági terület volt. Medvegyev elnök szerint 43,6 millió hektár, a gabonaföldek egynegyede égett le, ezért máris exportkorlátozást vezettek be, ami a világpiaci árakat is kedvezőtlenül befolyásolta. Máshol a víz pusztít: a pakisztáni kormány elismerte, hogy az áradások 14-20 millió embert sújtanak, közülük 2 millióan fedél nélkül maradtak. Eddig 1600 áldozatot követelt a katasztrófa, mely az ország északnyugati részén a lakóházakat és az infrastruktúrát teljesen lerombolta, mostanra már a déli területeket fenyegeti. Pakisztán mezőgazdaságát is érzékenyen érintette az árvíz, a piaci árak megnégyszereződtek. Egyre többen szenvednek hasmenéses megbetegedésektől, szombaton az ENSZ bejelentette, hogy a kolera is megjelent. A nemzetközi szervezet 460 millió dolláros segélyalap létrehozásán dolgozik. A Kína északnyugati részén két nap alatt lezúdult hatalmas eső áradásokat és földcsuszamlásokat okozott. A leginkább érintett Csoucsü megyében a legfrissebb adatok szerint már közel 1700 holttestet találtak meg. Az áldozatok emlékére a kínai államtanács a mai napot nemzeti gyásznappá nyilvánította. A környező területeken is nagy kár esett a termőföldekben és az infrastruktúrában, melyet súlyosbít, hogy a szecsuani hegyek talaját 2008-ban megrázó földrengés meglazította, így további földcsuszamlások várhatóak. Egy itteni településen egy kórház omlott össze szombaton, 32 embert temetve maga alá. A meteorológusok a következő napokra is esőt jeleznek. Július 15-én, 86 nappal az olajkútnál történt baleset után sikerült megállítani az olajszivárgást a Mexikóiöbölben. A British Petrol (BP) társaságnak eddig 6,1 milliárd dollárjába került, hogy a feltörő olaj útját eltömítsék, a tengert megtisztítsák a szennyeződéstől és kártalanítsák a környező partok lakosait, akik elestek fő bevételi forrásuktól, a halászattól és a turizmustól. A BP igazgatója, Tony Hayward vállalva az erkölcsi felelősséget lemondott, helyére Bob Dudleyt nevezték ki. A cég megegyezett az amerikai állammal, hogy összesen 20 milliárd dollárt fognak fizetni, negyedévenként 1,25-2 milliárd dollár értékben. Ezenfelül a BP létrehozott egy 3,5 milliárd dolláros alapot az olajkatasztrófa áldozatai számára. Az Obama-adminisztráció szigorította a vízi olaj- és gázkitermelés biztonsági feltételeit. Ma már nem láthatóak a tenger felszínén olajfoltok, köszönhetően 4000 hajónak, amely a vizet tisztította, a szélnek és a tengeráramlatoknak, és bizonyos baktériumoknak, de ez nem jelenti azt, hogy a mélyben ne lennének még kátránydarabok, amelyeket a tenger bármikor a partra sodorhat. Az élővilág számára okozott kár felbecsülhetetlen.

 MOSZKVAI BLOGGEREK: MINT A VILLÁM

Több ezer halott, megtelt hullaházak, csernobili füstfelhő. Az utóbbi napokban számtalan rémhír terjengett az internetes és a nyomtatott sajtóban is világszerte az Oroszországot sújtó katasztrófáról. Egyre nehezebb megmondani, mi igaz és mi nem az. A minisztériumok és hírportálok oldalain nem könnyű eligazodni, az adatok állandóan változnak, vagy pedig egyáltalán nincsenek. Folyamatos és bőséges viszont az internetes diskurzus, blogokon és egyéb közösségi oldalakon árad az információ. Ha például Moszkvában esni kezd az eső, biztosak lehetünk benne, hogy még abban a másodpercben megosztják velünk a hírt. A névtelenségbe burkolózó bloggerek percről percre tájékoztatják az érdeklődőket az eseményekről, igaz, meglehetősen szubjektíven. A bejegyzések főként a kormányt okolják a kialakult helyzetért, illetve saját pillanatnyi helyzetüket, benyomásaikat írják meg, fotókat töltenek fel. Mivel a rémhírek egyik oldalról a másikra akár percek alatt is átérhetnek, sok az átfedés (és az ebből fakadó torzítás is). Ettől függetlenül továbbra sincs pontos információ sem a halottak számáról, sem a halál okairól. Egy blogger szerint elbocsátás fenyegeti azokat az orvosokat, akik pácienseik elhunytát a hőséggel vagy a szmoggal hozzák összefüggésbe, vagyis hőgutát vagy túlhevülést diagnosztizálnak. Ezt az állítást azonnal cáfolta a moszkvai mentőszolgálat ügyeletes főorvosa. Természetesen az összeesküvés-elméletek kedvelői is elemükben vannak. Ám, ha minden igaz, a hétvégén lehűlés és eső várható Oroszországban, valószínűleg a lángok elcsendesedésével a rémhírek forrásai is kiapadnak.

(D.N.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!