A fenti mondat Orbán Viktor édesanyjától származik, néhány éve nyilatkozta ezt már miniszterelnök fiáról. Igaz is, aki tudni akarja, mekkora bajban van a magyar gazdaság és ez mekkora politikai kihívást jelent a kormány számára, elég, ha mostanában ránéz a kormányfő arcára. Kötcsére, a hagyományos polgári piknikre, a Fidesz holdudvarához tartozó értelmiségiek találkozójára úgy érkezett, hogy egy héten belül kétszer lelepleződött: nem mondott igazat az IMF-hitel feltételeit illetően. Ehhez képest tegnap a találkozón is folytatta az IMF démonizálását.

Hatszázmilliárd forintos lyuk tátong a 2013-as büdzsén. Az újabb adóemeléseknek, esetleges bérbefagyasztásnak azonban egyértelműen nem az IMF az oka, bár a kormány a többszöri lebukás ellenére is a valutaalapra próbálja kenni az elkerülhetetlen intézkedéseket. Az továbbra sem világos, hogy mit akar Orbán Viktor.

Az ország stabilan áll a lábán, az IMFmegállapodásra csak biztonsági garanciaként kell tekinteni – jelentette ki tegnap a miniszterelnök, aki örül annak a fontos fejleménynek, hogy ezt már az EU is így látja. Örül vagy sem, a héten nyilvánosságra került dokumentumból egyértelműen az derül ki: az EU szakértői szerint a magyar gazdaság állapota rosszabb, mint arra az Európai Bizottság számított.

– Az IMF ugyanolyan megszorító elvárásokat támaszt most, mint 2008-ban az MSZP-kormánnyal szemben, a mostani kormány politikája viszont nem a megszorításokon alapul, így más alapon kell megállapodni – mondta a miniszterelnök a tizenegyedik kötcsei pikniken. Az ezúttal is a nyilvánosság kizárásával zajló jobboldali találkozóról Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. Eszerint Orbán Viktor kijelentette: 2008-ban egy rossz IMF-megállapodás született, most a kormány egy jó megállapodás tető alá hozásán dolgozik. Magyarországnak ma már nem kell elfogadnia egy 2008-as, MSZP–IMF-típusú megállapodást, mert hazánk erősebb lett, és szélesebb mozgástérrel rendelkezik – fogalmazott. A résztvevők mindezek alapján egyetértettek abban, hogy ebben a helyzetben az IMF-fel kötendő megállapodás érdekében a magyar kormánynak saját megoldási javaslattal kell előállnia.

Jól hangzik ez a saját megoldási javaslat, csakhogy az IMF-hitel felvételének rendje az, hogy a hitelt igénylő ország tesz egyoldalú vállalásokat, úgynevezett „letter of undertaking”, vagyis vállalási nyilatkozat formájában, amelyeket az IMF kormányzótanácsa elfogad, és ezzel hagyja jóvá a hitel nyújtását. A magyar kormánynak tehát mindenképpen le kell tennie az asztalra saját javaslatait.

„Fontos dolog, hogy lehet IMF-hitel nélkül is élni, merthogy ez a normális állapota egyébként minden országnak, de ha már megállapodást kötünk, akkor nekünk jó megállapodást kell kötnünk” – így összegezte Balog Zoltán emberi erőforrás- miniszter az MTI-nek Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Csaba László közgazdász szavait. Délelőtt Matolcsy azt mondta a Hír Tv-nek, hogy a valutaalap feltételeivel is tartható a 2013-as költségvetés és a három százalék alatti hiánycél. Szeptember végére teljesen konkretizálódnak azok a feltételek, amiket alternatív tárgyalási alapnak szán a kormány – nyilatkozta Varga. Csaba László pedig arról beszélt, hogy az IMF az elmúlt tíz évben nem volt ennyire engedékeny, mint most, és nem szándéka, hogy olyan feltételeket nyomjon le a kormány torkán, amit az nem szeretne.

Sok újdonság tehát nem derült ki szombaton, de legalább most nem keveredtek újabb ellentmondásba a kormányzati szereplők. Emlékezetes: szerdán Orbán Viktor a Fidesz sárvári frakcióülésén olyan intézkedéseket tüntetett fel az IMF követeléseiként (adóemelés, nyugdíjcsökkentés, ingatlanadó stb.), amelyeket már másnap kételkedve fogadtak a szakértők, az újságírók és az ellenzéki pártok, és név nélkül cáfoltak nemzetközi források. Ennek ellenére a kormányfő a csütörtökön felvett video üzenetében megismételte: a kölcsön feltételei közé tartozik „a nyugdíjak csökkentésétől kezdve a bürokrácia csökkentésén át a bankadó megszüntetésén keresztül a bankoknak juttatandó pénzösszegig minden, ami nem érdeke Magyarországnak”, továbbá kijelentette: „ezen az áron, így nem kell” a hitelkeret – esett is jócskán a forint árfolyama. A kormányzati kommunikáció akkor még egy július 25-i IMF-levélről szólt, de arról még aznap megírta az Index, hogy abban nem kérték a nyugdíjak csökkentését vagy a vagyonadó bevezetését, az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaállítását, az MNB-t sújtó, az EU által is kifogásolt tranzakciós adó eltörlését, a banki különadó és a telekomadó kivezetését azonban igen. Pénteken reggel a miniszterelnök már visszautasította a Kossuth Rádió műsorában azt a feltételezést, hogy egy július 25-i papírból idézett volna, és egy csütörtöki EU-s tárgyalásra készült írásos anyagról beszélt, amelyben szerinte elismerték, hogy Magyarországnak nem pénzre van szüksége, hanem elővigyázatossági megállapodásra, és amelyben mintegy 30 pont és több konkrétum szerepel, mint bármely korábbi papírban. Azonban még aznap kiderült, hogy ez a dokumentum sem tartalmaz olyan követeléseket, amelyeket Orbán említett. Pár órával később a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodavezetője, Iryna Ivaschenko jelentette ki a listáról, hogy az „jelentős pontatlanságokat” tartalmaz, s ehhez az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly is csatlakozott.

Közben elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy 600 milliárdos lyuk tátong a jövő évi költségvetésben, ezért újabb megszorításokra lesz szükség 2013-ra. A túlzottan optimista makrogazdasági feltételezések, a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv, valamint annak bizonytalan fedezete miatt át kell szabni a 2013-as költségvetés tervezetét – lényegében ez dőlt el a héten az IMFügy hátterében – összegezte a történteket a portfolio.hu, amely szerint a nemzetközi szervezetek és a magyar kormány közötti hivatalos tárgyalások következő fordulója legalább fog annyira szólni a költségvetési kiigazítás tartalmáról és méretéről, mint a javasolt reformintézkedésekről (például a közösségi közlekedés átalakításáról) és intézményi változtatásokról (például a Költségvetési Tanácsról). A héten már a kormány részéről is beismerték: a júliusban megtárgyalt és szeptember végén megszavazandó jövő évi költségvetési tervezet módosításra szorul, mert több sebből vérzik.

A kiigazításnak sok oka van: a receszszió ellenére optimista növekedési előrejelzés, semmi értelme a jegybankra kivetett tranzakciós illetéknek, amely miatt újabb uniós eljárás is kinéz, homály fedi az adóbeszedés hatékonyságát növelő intézkedéseket, semmi nem utal arra, hogy az IMFmegállapodás jövőre 100 milliárd forinttal csökkentené a kamatkiadásokat, nem valódi áfabevétel-növeléssel fedeztek bizonyos kiadási tételeket, az elektronikus útdíj kiépítésének költsége nincs, csak bevétele, zavaros az önkormányzatok anyagi helyzete – ebből jön össze a mintegy 600 milliárd forintos fiktív bevétel. Az ördögi kiigazítási spirál csak forog tovább: a folyamatosan romló gazdasági kilátások miatt folyamatos kiigazításokra kényszerül a kormány, az újabb költségvetési szigor pedig még tovább rontja a növekedési kilátásokat, ami pedig újra megszorításokhoz vezet, ráadásul több olyan gazdaságpolitikai intézkedés is született, amelyek rontották a növekedési kilátásokat és ártottak az ország befektetői megítélésének (végtörlesztés, IMF-megállapodás halogatása). A porfolio.hu az idei büdzsét érintő kiigazításokból kiindulva arra számít, hogy újabb minisztériumi zárolások, közalkalmazotti bérbefagyasztás, strukturális intézkedések, jövedéki adóemelés, áfaemelés, új kisadók bevezetése következhet. „Unortodox” intézkedésekre a nemzetközi szervezetek jelenléte és a tervezett IMF-megállapodás miatt most nem valószínű.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!