Járőrszolgálatba indul két budapesti rendőr, a közszolgálati televízióban bemutatott oktató-videófelvétel mutatja őket. És hallható a szöveg: „A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) lehallgathatja majd autóikat, telefonjaikat, átkutathatja a lakásukat, sőt akár provokációval is tesztelheti a korrupcióra való hajlandóságukat. Több száz ilyen vizsgálat várható.”
A videó szöveghez Bolcsik Zoltán dandártábornok, a szervezet felállításával megbízott rendőri vezető hozzáteszi: a becsületeseknek és tisztességeseknek nincs miért félniük, olyan területeken folyik majd a vizsgálat, ahonnan lehetséges rendellenességekről érkeztek jelzések. Mások azonban ezt másképp látják. Bárdos Judit, a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének vezetője azt a logikát vonta kétségbe, amely szerint hasonló megbízhatósági vizsgálatok nem terjednek ki másokra: képviselőkre, polgármesterekre, bírákra, ügyészekre is. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára pedig úgy nyilatkozott, korábban nem volt rá példa, hogy ilyen eszközökkel ellenőrizzék a kollégákat akár háromszor egy esztendő alatt.
Január elsejével kezdi meg működését az új titkosszolgálat, amely erősebb felhatalmazással rendelkezik, mint bármilyen mai nyugati vagy hazai organizáció. Az NVSZ a Rendőri Szervezetek Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ) bázisán jött létre, amely a rendőrség belső elhárítása mellett más szervezetek (büntetés végrehajtás, katasztrófavédelem, VPOP) állományát is „védte”. Az új alakulat most integrálja a teljes RSZVSZ-t is. Ugyancsak az NVSZ-hez tartozik immár két polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a szupertitkos Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak „belső biztonsága” is. Minden szervezetet összevéve összesen 120 ezer személyre, illetve ezek családtagjaira terjedhet ki az NVSZ védő figyelme.
Bolcsik Zoltán tábornok 500 fős állományról beszélt. A költségvetés alakulása is mutatja a trendet: az intézmény javasolt 2011. évi előirányzata 3 milliárd 845,5 millió forint. A legkényesebb rész a várható működéssel kapcsolatban az esetleges törvényszegések kiprovokálása. Külön rendeletben szabályozták ennek feltételeit: „A vizsgálat érdekében kialakítandó élethelyzetnek olyannak kell lennie, hogy a vizsgálattal érintett személy intézkedési, eljárási kötelezettségét vonja maga után… (Ilyen alapesetben hangozhat el a megjegyzés: Mondja, főtörzs úr, nem tudnánk ezt itt mi ketten elintézni? – A szerk.) A vizsgálat módja nem járhat a vizsgálat alá vont személy megalázásával, becsületének, jó hírnevének veszélyeztetésével.” Csakhogy, ahogy ez kiderül a szakszervezeti vezetők nyilatkozatából is, ezt nem egyszerű garantálni. Hiszen önmagában az, hogy az illető számára ilyen csapdahelyzetet állítottak, azt jelzi számára és kollégái számára is, hogy rajta van a bélyeg, gyanús elemként tekintenek rá.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
